Nadap a Velencei tó ÉK-i csücskétől nem messze található. itt is igaz, már sokszor elmentem a közelében, de csak most volt időm megtekinteni, pedig már korábban is megtehettem volna, már csak geodéziai végzettségem miatt is (még szigorlatoztam is belőle). A megközelíthetősége egy kicsit furcsa, mert amikor a faluban le kell térni a főútról balra (itt szerencsére tábla mutatja az irányt), a keskeny, igaz szilárd burkolatú útról nehezen tételezi fel, hogy megy valahová. Ugyanis szinte a kerteken megy keresztül, közvetlenül a házak mellett, alig egy autónyi széles. Ráadásul a leágazás után van egy Y elágazás, itt viszont nem jelöli semmi az irányt. lehet, hogy nem véletlen, mivel az út egy hurkot ír le és mindkét irányból óda lehet jutni. Ennyit a megközelíthetőségről.
Most némi kis történelem. Minden ország alapvető érdeke, hogy területéről pontos adatokkal rendelkezzen. Az egyik lényegi jellemző a magassági adatok halmaza. Még hadászati jelentősége is van annak (a gazdaságin túl), hogy egy adott terep pont milyen magas, mekkorák a lejtésviszonyok, hol tudok átkelni egy hegységen egy hadsereggel, stb. Az Osztrák - magyar Monarchiában első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873–1913 között végezte el. Az alap a trieszti Molo Sartorio mércéjén az Adriai tenger középvízszintje volt. Az innen mért magasságokat hívtuk Adria feletti magasságnak. Ekkor a Monarchiában több szintezési alappontot létesítettek, ebből jelenleg egy esik hazánk területére, konkrétan Nadapra. Ezek a szintezési jegyek az ősjegyek. Általában olyan helyekre esett a választás, amelyek geológiailag stabilak, nálunk ez a Velencei hegység, ez a legstabilabb hely Mo-n. 1949 után újabb mérések történtek hazánkban és további hat alappontot létesítettek. 1960-ban rendelték el, hogy a szocialista országok térjenek át a balti magasságra amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint (adriai). Ekkor a már meglévő alapszinthez létesítettek egy balti alapszintet is itt. Az új magasságokat a terveken mBf-el jelöltük (méter Balti felett). Hogy tovább bonyolódjon a helyzet (vagy egyszerűsödjön), 1994-ben elkezdték létrehozni az egységes európai rendszert, ez a UELN-95, melynek a magassági alapja (az egységes alapszint felülete) az amszterdami vízmagasságmérő nullpontja. Ez mintegy 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál. Az erre történő átállás folyamatban van. Ha mindenki átáll, akkor nem lehet probléma abból, hogy pld. határ csatlakozásnál épül egy híd és a két eltérő magassági rendszer miatt a híd kb 15 cm szinteltéréssel érkezik el a folyóközepére a két oldal felől. Már ha nem egyeztettek előtte, hogy melyik rendszert használják a tervezéskor, de már sokszor láttunk úgy félreértést, hogy mindenki a saját rendszerét evidensnek tartotta és fel sem merült benne, hogy a másiknak talán más rendszere van (nem politikai!!!).
Most némi kis történelem. Minden ország alapvető érdeke, hogy területéről pontos adatokkal rendelkezzen. Az egyik lényegi jellemző a magassági adatok halmaza. Még hadászati jelentősége is van annak (a gazdaságin túl), hogy egy adott terep pont milyen magas, mekkorák a lejtésviszonyok, hol tudok átkelni egy hegységen egy hadsereggel, stb. Az Osztrák - magyar Monarchiában első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873–1913 között végezte el. Az alap a trieszti Molo Sartorio mércéjén az Adriai tenger középvízszintje volt. Az innen mért magasságokat hívtuk Adria feletti magasságnak. Ekkor a Monarchiában több szintezési alappontot létesítettek, ebből jelenleg egy esik hazánk területére, konkrétan Nadapra. Ezek a szintezési jegyek az ősjegyek. Általában olyan helyekre esett a választás, amelyek geológiailag stabilak, nálunk ez a Velencei hegység, ez a legstabilabb hely Mo-n. 1949 után újabb mérések történtek hazánkban és további hat alappontot létesítettek. 1960-ban rendelték el, hogy a szocialista országok térjenek át a balti magasságra amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint (adriai). Ekkor a már meglévő alapszinthez létesítettek egy balti alapszintet is itt. Az új magasságokat a terveken mBf-el jelöltük (méter Balti felett). Hogy tovább bonyolódjon a helyzet (vagy egyszerűsödjön), 1994-ben elkezdték létrehozni az egységes európai rendszert, ez a UELN-95, melynek a magassági alapja (az egységes alapszint felülete) az amszterdami vízmagasságmérő nullpontja. Ez mintegy 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál. Az erre történő átállás folyamatban van. Ha mindenki átáll, akkor nem lehet probléma abból, hogy pld. határ csatlakozásnál épül egy híd és a két eltérő magassági rendszer miatt a híd kb 15 cm szinteltéréssel érkezik el a folyóközepére a két oldal felől. Már ha nem egyeztettek előtte, hogy melyik rendszert használják a tervezéskor, de már sokszor láttunk úgy félreértést, hogy mindenki a saját rendszerét evidensnek tartotta és fel sem merült benne, hogy a másiknak talán más rendszere van (nem politikai!!!).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése