2013. augusztus 24., szombat

Magyarország, Dobogókő, SzG3



Egy másik jó kiránduló helyet mutatok be amelyet Budapestről könnyen el lehet érni, ez Dobogókő. Mi legutóbb télen voltunk itt, így ezeket a képeket tettem fel. Sok felé el lehet innen menni kirándulni, talán a legjobb és a legszebb a Prédikálószék felé, vagy a Rám szakadék felé (ekkor célszerűbb busszal feljönni és Dömösről szintén busszal hazamenni).

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

 Dobogókő télen
  Dobogókő télen
  Dobogókő télen
 Dobogókő télen

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

Magyarország, Budapest - Tündér szikla, SzG3



Budapestben az a jó (többek között), hogy ha valakinek csak egy rövid ideje van éppen arra, hogy kiránduljon, akkor sem kell messzire mennie. Az egyik jó cél a Tündér szikla. Már sokan látták, amikor a Libegőn felmentek a Jánoshegyre, vagy visszafelé. Igen látványos sziklacsoport. Mi már többször megtettük az utat felfelé és lefelé is. Felfelé a Libegő zugligeti alsó állomásától kell elindulni felfelé. Lehet a Libegő alatti lépcsősoron elindulni felfelé, vagy a Zugligeti úton, ekkor figyelni kell, hogy jobbra mikor kell elkanyarodni.Ha felértünk a szikla alá, akkor (ha szemben állunk vele) balra el kell menni úgy 200-300 m-t, ott megy visszafelé az út a szikla tetejére. Igen jó kilátó pont. Innen már könnyű a Jánoshegyre eljutni, jó a turista jelzés. Sajnos a downhillesek (azok a kerékpárosok, akik valahogy feljuttatják a kerékpárjukat a helyre, majd lezúdulnak onnan) igen ön és közveszélyesen robognak ezen a szakaszon lefelé, valamint az utakat is szép fokozatosan kezdik tönkre tenni (nem lehet velük kezdeni valamit?), tehát fő az óvatosság.

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

 a Tündér szikla
 a Tündér szikla
 a Tündér szikla
a Tündér szikla

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

Magyarország, Budapest, Történelmi lakónegyed, SzG3



Korábban már foglalkoztam a palota résszel, most áttekintjük az un. történelmi lakónegyedet, mivel ez Mo. talán leglátogatottabb része.A terület a Budai vár északi részét foglalja el. Az itt található fontosabb épületeket inkább csak felsorolom, mert ha egyenként sorra vennénk igencsak hosszú lenne a beszámoló. A wikipedián részletesen lehet tájékozódni róluk.


a Történelmi lakónegyed

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

Az itt található történelmi emlékek listája:
Dísz tér
Gótikus lakóházak
Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Telefónia Múzeum
Halászbástya
Mária Magdolna-templom
Szentháromság tér
Mátyás-templom
Régi budai városháza
Szentháromság-szobor
Arany Sas Patika Múzeum
Bécsi kapu tér
Bécsi kapu
Budavári evangélikus templom
Magyar Országos Levéltár
Budavári Labirintus
Sziklakórház


A Várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. Északról, a Széll Kálmán tértől a 16-os, 16A, valamint a 116-os busszal, vagy gyalog, nyugatról, az Attila út felől gyalog és liften, délről, a Tabántól gyalog, míg keletről a 16-os busszal valamint a siklóval és a Toldy, illetve az Egyetemi Katolikus Gimnázium, valamint a Halászbástya mellett gyalog lehet feljutni.
(Wikipedia)



 a Hadtörténeti múzeum
 a Halászbástya
 a volt helyőrségi templom tornya (Mária Magdolna templom)
 a Mátyás templom
 a Bécsi kapu
 az Országos levéltár
 a lakónegyed
a Szikla kórház

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

2013. augusztus 22., csütörtök

Magyarország, Budapest, Vajdahunyad vára (Történelmi épületcsoport), SzG3



Most a Városligetbe látogatunk el, ott is a Vajdahunyad várát nézzük meg, hivatalos nevén Történelmi Épületcsoportot. Alpár Ignác alkotása.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.



a Vajdahunyad vára

Részei:
Román kori épületcsoport:
Ún. Jáki kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, minden vasárnap szentmisét tartanak benne. Gyakran rendeznek benne esküvőket, koncerteket.
Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.
Auditórium.
Kínzótorony – 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt felvidéki várak részleteit utánozza.
Tompa-torony (a tó felőli oldalon).
Oroszlános kőhíd.
Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.
Segesvári bástyatorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú.
Gótikus épületcsoport:
A Nyebojsza-torony, az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata meghatározza a főhomlokzat karakterét.
A Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvarból merítenek ihletet.
Lovagterem.
A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
Dómhomlokzat.
Hunyadi-udvar – kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.
A segesvári vár Apostolok tornyának másolata.
Reneszánsz–barokk épületcsoport:
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete valódi osztrák barokk stílusú palota. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
Az épületegyüttes délkeleti sarkán álló Katalin-bástyatorony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
A tó felől látható Német-homlokzat német reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílust utánoz, tetőgerincén delfines díszítés látható.
Több köztéri szobor is található itt:
Alpár Ignác (Telcs Ede alkotása 1931-ből – a főbejárattal szemben)
Károlyi Sándor szobra (a Hunyadi-udvaron, Stróbl Alajos alkotása)
Anonymus (Ligeti Miklós alkotása)
A délkeleti sétányon Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra.
A romantikus várkastély falai között található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyedülállóan gazdag gyűjteménye.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum több százezres muzeális tárgyállománya egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Gyűjteményében megtalálható például az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, továbbá hazai és külföldi mezőgazdasági eszközök és gépek széles spektruma. A látogatók és szakemberek körében egyaránt nagy érdeklődést vált ki a világhírű trófeagyűjtemény. A kiállításban időrendi sorrendben láthatók az egykor, vagy még ma is világrekordnak számító szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznótrófeák. A múzeum nagy értékei között tartjuk számon a XIX. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekcióját. Ugyanilyen becsben tartjuk a XVI. és XIX. század között a külföldi piacokon is népszerű szürke magyar szarvasmarhák koponyagyűjteményét, vagy az igazi kézműves remeknek számító lószerszámokat, ahogyan a nagy számban kiállított vadászfegyvereket és a méltán világhírű magyar szőlészet és borászat rendkívül gazdag tárgyi rekvizitumait.

(Forrás: wikipedia)
Most (2010) erősen fel van túrva az út a múzeumon keresztül, valamint a Műjégpályát is éppen felújítják, így a környezet most egy kicsit nyögvenyelős, de egyszer majd csak elmúlik.

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

 a Mezőgazdasági Múzeum
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Jáki kápolna
 a kerengő
a Vajdahunyad vára

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

Magyarország, Budapest, a Budai Várnegyed, Budavári Palota, SzG3



Most Budapest (ezzel együtt az ország) talán legjelentősebb történelmi emlékének, a budai Vár-negyednek az egyik felét mutatom be, ez a Budavári palota (a történelmi lakónegyeddel együtt szerintem sok lenne egyben). Úgy látom, hogy előbb utóbb itt rendeződni fognak a dolgok, viszont a leállított mélygarázs hely most egy nagy lyuk és a Sándor palotát is rendezni kellene.
Viszont jó időben a kilátás szinte minden oldalról pazar.


a budai várnegyed

Története:
1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527. júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
Lásd még Buda ostromai.
1599-ben Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. 1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornoknak sem sikerült elfoglalása. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár második, sikeres ostroma. 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be.
1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.
1944–1945-ben, a II. világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.
Ezen a részen a látnivalók listája:
Budavári nagy rondella
Budavári Palota
Budapesti Történeti Múzeum
István-torony
Magyar Nemzeti Galéria
Országos Széchényi Könyvtár
Buzogánytorony
Fehérvári rondella
Szent György tér
Budavári Sikló
Sándor-palota
Várszínház
(szöveg: Wikipedia)

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár

a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár

a Kilátó terasz a Vár előtt
 a Kilátó terasz a Vár előtt
 kilátás a budai rakpart felé
 kilátás a Lánchíd felé
 kilátás a Bazilika felé
kilátás a Parlament felé

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

Magyarország, Budapest, a Hősök tere, SzG3



Aki Budapestre ellátogat, az nagy valószínűséggel megnézi a Hősök terét (a térburkolat minőségét leszámítva úgy rendben van az egész).
A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.
1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet, egy panteont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 király - 9 magyar és 5 Habsburg uralkodó - szobra állt az emlékműben.
A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.
A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. Azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, mikor elhelyezték a térre a Hősök emlékkövét (akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre nézve tiszteleghettünk hőseink előtt.
A teret 1932-ben nevezték el Hősök terének.
A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje benyomódott.
A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrát cserélték le: I. Ferdinánd helyet Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki.
A téren látható szobrok:
középen: a Millenniumi Emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.
bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovaskocsija.
jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén a Háborúval szemben pedig a Béke lovaskocsija áll.
A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái).
(Szöveg: wikipedia)


Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

 a Hősök tere
 a Hősök tere
 a Hősök tere
 a Hősök tere, a Műcsarnok
 a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
  a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
  a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
  a Hősök tere
Gripenek a Hősök tere felett

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!