2013. november 13., szerda

Magyarország, Esztergom, SzG3


Sajnálatos módon Esztergom az utóbbi időben csak mint botrányok helyszíne kerül be a köztudatba, pedig többet érdemelne.
Mostanában elég sokat jártam erre, de ennek teljesen más oka volt, mint a városnézés. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik, amit most írni fogok, de a szlovákok a sok egyéb mellett úgy néz ki, hogy az élelmiszeriparban is szép lassan lehagynak (2013. november 13-i napilapi értesülés: a szlovák GDP egy főre kb 7500 Euró, nálunk 5200 Euró körül mozog). Arról nem is beszélve, hogy egy csomó dolgot nem lehet nálunk kapni, amit végképp nem értek. Ezek közül az egyik kedvencem a knédli, ott minden közértben van. De lehetne sorolni sok mindent. Vagyok olyan hülye, hogy ha jót akarok enni, akkor képes vagyok elmenni az alapanyagért az ésszerűség határán belül elég messzire (most, hogy egy évig az osztrák határ mellett dolgoztam, mint főépítésvezető, rengeteg osztrák alapanyagot is beszereztem főzéshez). Na de vissza Esztergomhoz. A sok mászkálás miatt sajnos csak át-át futottam a városon, de ez azért nem zavart, mert az érdekesebb látnivalókat már korábban megtekintettem.
Ezek közül a legfontosabbak:
- a Várhegyen található Bazilika és a Vár (és a vár múzeum).
- a Keresztény múzeum
- a Főszékesegyházi Kincstár 
- a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
- a Balassa Bálint Múzeum
- a Búvármúzeum
Nagyon szép a Duna part is, és itt legalább részben ki is lehet menni oda.

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

 Esztergom Párkány felől
 a Bazilika
 a Mária Valéria híd
 a Duna Esztergomnál
 Esztergom
a Duna Esztergomnál

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

Magyarország, Siklós - Máriagyűd, SzG3


Ha Siklóst már megnéztük, akkor érdemes átugrani a községhez tartozó Máriagyűdre, megtekinteni a híres kegytemplomot, mely a Sarlós Boldogasszonynak van szentelve. Híres búcsújáró hely, évente 20 - 25 búcsút tartanak.
Története:
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok (keleti szláv törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el.
A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd,Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.
Itt vonult keresztül csapatával Moré Fülöp pécsi püspök a mohácsi csatába igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. 1687-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a harsányhegyi csatában. A templomot azonban előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.
A Mária szobor:
Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török hódoltság idején azonban eltűnt. Ma Eszéken látható. A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is.
A Mária jelenés: A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
A kegytemplom: Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.
A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei.
A kegytemplom plébánosa Csibi Imre.
2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.
(Wikipedia)

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

 Siklós - Máriagyűd
 Siklós - Máriagyűd
Siklós - Máriagyűd

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

Magyarország, Székesfehérvár, SzG3



Budapestről autópályán csak 60 km Székesfehérvár. Úgy látszik, ahogy elhagyjuk Budapestet, egyre rendezettebb városokat találunk. Ilyen város Székesfehérvár is. A belvárost szépen rendbe rakták, érdemes egy jó sétát tenni. Jó üzletek is vannak itt (itt is terjed a pláza építési divat, ez sajnos nem túl magas színvonalú, mármint építészetileg).
Története:
A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja.
A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.
István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.
A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.
1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.
A mohácsi csatát (1526) követően Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók csak néhány épületet emeltek, és sokat leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is. A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye.
A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül.
A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.
A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el.
A két háború között, a trianoni békeszerződés után viszont fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.
A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.
Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkertben találhatóak a román kori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.
(forrás: Wikipedia)


Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

 Székesfehérvár, a Püspöki palota
 Székesfehérvár
 Székesfehérvár - a nemzeti romkert
 Székesfehérvár
 Székesfehérvár
Székesfehérvár, bevásárló központ
adventi betlehem a belvárosban (2013)

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

2013. november 11., hétfő

Magyarország, Budapest, a Szent István bazilika, SzG3



Úgy látszik, mostanában csak Budapest eddig be nem mutatott turisztikai helyinek ismertetésére van időm, sajnos ebben is csak lassan tudok haladni. 
A bazilika tényleges turisztikai célpont, egyrészt az igen jó elhelyezkedése, másrészt az impozáns építészeti volta miatt (sokaknak persze vallási okok miatt is). Pedig nem igazán mondhatja magát túl szerencsésnek, elég sok szerencsétlenség és kár is érte, pedig nem túl régi.
A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a '48/49-es forradalom közbejötte visszavetette az építkezést. A templom tényleges építése csak 1851-ben kezdődött meg. Neves építészek, tervezők vettek részt a megalkotásában, tervezője Hild József volt, a kivitelezéssel Ybl Miklóst bízták meg. Az első nagy probléma már az építése közben előjött, kivitelezési hiba miatt összedőlt a kupoladob. Végül 1905 nov. 09-én szentelték fel (eredetileg Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna, de az akkor zajló milleneumi ünnepségek kapcsán Szent István király oltalmába helyezték a templomot). 
A II. VH is nagy károkat okozott a tetőszerkezetben, teljesen újjá kellett építeni. 
1947-ben leégett a kupola, a javítására pénzt közadakozásból gyűjtötték össze. 
1982-ben ismét életveszélyessé vált az épület, akkor egy hatalmas vihar elsodorta a kupola lemezfedését. 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, ezt 2003-ban fejezték be.
1971 óta itt található a Szent Jobb végleges őrzési helye (Lásd még: Szent Jobb körmenet).
A bazilika folyamatosan fontos vallási események színtere. 1991-ben II. János Pál pápa meglátogatta a bazilikát Szent István király ünnepe alkalmából. 
A turizmust is szolgálja az itt található kincstár és a kupolán kialakított körpanorámás erkély is. A kupolába most már modern lifteken is fel lehet jutni.
A bazilika körüli teret is igen szépen helyre hozták, így az egészet figyelembe véve tényleg ajánlható mindenkinek a megtekintése.

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

 a Bazilika a Várból
 a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
a Bazilika

a Szent István tér
a Szent István tér

1. kiegészítés:
a minap ismét erre jártunk, aminek az volt az apropója, hogy vettünk egy nagyon jó minőségű 3D-s puzzlét a Bazilikáról és összeraktuk. Lili kérte, hogy nézzük meg, mert még Ő nem látta eddig. Vasárnap elmentünk és nagyon tetszett neki. Amikor kiderült, hogy a kupola körüli kilátóhoz is fel lehet menni, rögtön fel is akart menni (már korábban is torony mániás volt, ha valahol fel lehetett menni valahová, akkor Ő akart is felmenni). Itt lifttel lehet feljutni (két menetben). Az első kb. a kupolát tartó függőleges rész aljáig megy, itt egy kis kiállítás is van. Innen gyalog is fel lehet menni a kupoláig csigalépcsővel, aminek igen érdekes szerkezete van, mivel nem egy menetben megy fel, hanem eltolások vannak benne. Aki szédülős, az mennyen lifttel. Felérve jól látható egy ilyen kupola kettős szerkezete, amit alulról látunk az nem a tető is egyben. A kettős kupola között legalább 15-20 méter van. Kiérve a kupola körül futó erkélyre, fantasztikus kilátás nyílik a városra. Pld. olyan helyek is látszanak, amelyek máshonnan nem láthatóak, ilyen a Kincstár szecessziós tetőszerkezete. Mindenkinek ajánlom, nem drága, 2016-ban 500 Ft/fő volt. Lili nagyon élvezte!












          - kilátás a kupolából:

 a Belváros

 az Államkincstár tetőzete
a Parlament 
a Mátyás templom

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!