A 8-as úttól északra található Tés, a Tési fennsíkon. A fennsík jelleg inkább a 8-as út felől érzékelhető, mivel ha már felmentünk rá, nem nagyon érzékelhető annak fennsík jellege ill. magassága. A fennsík jellege miatt eléggé széljárta hely, e miatt, illetve azért, mert itt megfelelő vízfolyások nem találhatóak vízi malmok építésére, alakult ki az, hogy itt szélmalmokat építettek. Eredetileg négy volt, de kettő maradt csak. Megközelíthetőségük eléggé érdekes, mert alapvetően a fő utcában (Táncsics utca) található kovácsműhely múzeumon keresztül lehet elérni, de az csak egy adott időpontban van nyitva, így aki ettől eltérő időpontban tud csak ide jönni, annak egy kicsit keresgélni kell a lehetőséget, ugyanis a malmok a házak mögötti szántókon találhatóak. A malmok mellett elmegy egy földút, erre a községből két helyen ki lehet jutni, így némi többlet gyaloglással legalábbis kívülről megtekinthetőek (nyilván, aki a kovácsműhelyen keresztül (belépő jegy) jön ide, annak ki is nyitják azokat). A szélmalmok egyébként kitűnő állapotban vannak, az egyik működő képes is. Holland típusúak, hatlapátos szélkerék hajtja. A tetőszerkezete elforgatható. Mivel Mo-n a szélmalom eléggé ritka, aki erre jár, azért nézze meg!
Sajnos Siklósról nem tudok sok jót elmondani. A vár kívülről látványos, de látványos a romlása is. Sürgősen tenni kellene valamit az illetékeseknek. Azt hallottam (2011), hogy idén befejeződik egy hatalmas rekonstrukció. Remélem így lesz! Itt forgatták a Tenkes kapitánya c. sorozat sok jelenetét.
Története: A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni. A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát. 1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. 1543-ban Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint. 1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A II. világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.
Most inkább egy eseményt mutatnék be, mint helyet (bár Kecskeméten van), az a kecskeméti nemzetközi légi parádé. Én minden évben itt voltam, szerintem még Európában is kiemelkedően jó katonai légi parádé. Szerintem azok is jól érezhetik itt magukat, akik közvetlenül nem érdeklődnek a katonai repülés iránt, mivel a bemutatók igen látványosak, elsősorban a kötelékrepülések (ezek közül is a Frecce Tricolori Olaszországból, Ők már a zsenialitás határát súrolják). Néhány kép ízelítőül (idén is (2009) lesz augusztus elején - keressétek meg az interneten). Időközben megtaláltam a 2005-ös bemutatón "készített" néhány kis videómat, ezeket nagy nehezen összevágtam a YouTube-n. Sajnos erősen tükrözi az akkor elérhető színvonalat (fényképezőgéppel készült és még hang sincs hozzá, így kénytelen voltam némi zenét hozzátársítani).
2021-ben ismét elmentem az aktuális kecskeméti Nemzetközi Repülőnap-ra. Lehet megkövezni, de szerintem egyre gyengébb a felhozatal és a szervezés is.
Ami kiemelten nem tetszett (és ezekre már mások is panaszkodtak az interneten, tehát nem csak az én problémám volt). ezek az alábbiak:
1./ Az egész helyszín megtekintését erősen korlátozták (ebbe beleértve a fényképezési lehetőségeket is) a pályára való belátást. Sokkal nagyobb részek voltak teljesen lezárva, mint korábban, sok helyen ferde beton falak takarták a kilátást, a drótkerítés nagyon magas volt (nem lehetett normálisan felette elfényképezni), a szűk rácsok miatt vagy a rács maga látszott a fényképeken, vagy - videó készítése közben - a kamera elforgatása közben, miközben az ember követte a repülőket, folyamatosan megakadt, ez rendkívül zavaró volt. Ezek már csak azért sem voltak jó megoldások, mivel rengeteg esemény a földön tőrtént (pld, az összhaderőnemi bemutató, a gépek gurulása, stb). Ugyancsak nagyon zavaróak voltak a túl magas hangosítási oszlopok, ezek is folyamatosan bele kerültek a videókba
2./ A hangosítás: Na igen. Ez maga volt a katasztrófa. Még mindig nem értem, hogy a hangosítást tervezők nem ismerik a hang terjedésének fizikai tulajdonságait. Vagyis 333 m/sec-el terjed. Itt még a klasszikus pályaudvari visszhang esete is egy gyengye próbálkozás. Gyakorlatilag egy fehér zaj volt hallható. Talán a szélek környékén lehetett valamit érteni is a szövegből, mert onnan csak az egyik oldalról jött a hang.
3./ Az, hogy esetleg érthető volt a szöveg, nem biztos, hogy jó volt, mert Szulyó Zoltán műsorvezetése egyenesen katasztrófális volt. Egyszerűen nem ért a katonai eseményekhez. Azért mert valaki talán tud egyes sport eseményeket közvetíteni, egyáltalán nembiztos, hogy alkalmas ide. + az emberek a katonai gépek hangjára is kíváncsiak (hogyan repeszti a levegőt) és nem Szulyó Zoltán kiabálására, az amúgy is rossz hangosítás túl volt erősítve és ez elől alig volt menekülés.
4./ A statikus sor nagyon gyenge volt (az emberek zömmel azért jönnek ide, hogy vadász gépeket lássanak - lásd. a kilátás korlátozása a pálya felé, többek között).
5./ Ez nem biztos, hogy a szervezők hibája, de nagyon hiányzott a Frecce Tricolori.
Lehetne még a hibákat sorolni, de legyen ennyi elég.
Amúgy fotózás szempontjából az ég nagyon jó volt, ilyen szép felhőzetet ritkán lehet látni.
Most lássuk, hogy mit láttunk. Két videó összeállítást csináltam (most már jobb technikám van, mint korábban), egyet úgy általában, egyet pedig a Turkish Star-ról. Fényképeket is felteszek egy párat, az összes a Fotóalbumon keresztül megtekinthető.
Nemrég Gödöllőn jártam (2011. 06.) és ismét bele szaladtam valamibe, ami nem tetszett. Azon a héten kedden bemondták a TV-ben, hogy a Horthy féle bunker szerdától látogatható. Én pénteken jártam arra és eleve abba botlottam bele, hogy az egész kastély le volt zárva valami zártkörű rendezvény miatt (talán 10 ember lézengett ott) és "természetesen" a bunker sem volt nyitva. A biztonsági őr közölte velem, hogy a kastélyon sem mehetek át!, hanem keressek magamnak egy nyitott kaput valahol a park kerítésén és ott bemehetek megnézni a kastélyparkot, de a kastély éppen nem látogatható. Gondolhatjátok, hogy megörültem ennek. Maga a kastély parkja szép lett, látszik, hogy belefektettek, de összesen ennyi pozitívum maradt meg bennem! A vasútállomáson a volt Királyi Várót szépen rendbe hozták, azonban ide sem lehetett bejutni: az ajtóra nem volt kiírva, hogy zárva, amikor bementem (ill. több más idegen is be akart menni), elég durván kiutasítottak onnan és arra, hogy miért nincs az kiírva, hogy zárva, hát nem igazán akartak válaszolni (ez most egy rendkívül finom megfogalmazás volt!).
Most néhány szót a kastély történetéről: A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával a kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak. A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek közt 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6.-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) az Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A II. világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében pedig szociális otthon működött. A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark, amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a herceg mulatókertjének. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet 1751-ben Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal emeltetett. Ez tulajdonképpen egy fényképalbum. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok a számukra vesztes isaszegi csata után a katonák dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel. (szöveg: Wikipedia)
