2014. március 3., hétfő

Magyarország, Gödöllő, a Szent István Egyetem Botanikus kertje, SzG3


Gödöllőn azért a kastélyon túl is van egy-két látnivaló, ezek közül az egyik ez a kis botanikus kert. Ide teljesen véletlenül kerültünk, mivel mi végig a gödöllői arborétumot keretük (rossz helyen, mert nem néztem utána az interneten) és valami ok miatt (ez a vasút túloldalán látható, sűrűnek tűnő fenyves miatt történhetett, amit az arborétumnak gondoltam) ezt rossz helyre tettem. Ide viszonylag bonyolult eljutni, mivel a 3-as út felől eléggé kacifántos, bár a botanikus kertben azt ígérték, a közeljövőben lesz irányító tábla. Ha hétvégén jövünk ide, akkor le kell parkolni a vasútállomás mellet és a vasúti felüljárón kell átmenni a túloldalra. Ekkor pont szembe érkezünk a főépülettel. Ez jobbról elhagyva, utána egy kicsit jobbra kanyarodva néhány száz méter után már ott is vagyunk a kapunál. Ha viszont hétköznapon jövünk, akkor a parkolási díj miatt célszerű a kocsival átmenni az Egyetem területére, majd ott leparkolva szintén a főépület mellett elhaladva jutunk a célunkhoz.
Na akkor a sok bevezetés után térjünk rá a botanikus kertre. Nagyjából elmondhatjuk, hogy ez is oktató botanikus kertnek készült, ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy eredetileg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozott. Ez volt a leánykori neve a mostaninak: Szent István Egyetem. Ne számítsunk nagyon látványos kertre, bár a rendszertani gyűjteményen kívül ebből is, meg abból is van egy kicsi benne. Ki kell választani egy szép napos időt, akkor amikor virágzás van egyébként is és akkor a kastély mellett egy szép kis sétát tehetünk itt is. Egyébként nem érdemes autókázni ha egy helyen már letettük azt, mivel a két helyszín nincs túl messze egymástól, ráadásul egy szép parkon kell átlósan átsétálni. Ez a vasútállomás és a kastély között szép lassú tempóban is csak max. 15 perc, de gondolom úgy is a séta kedvéért jön ide valaki. Egy kiegészítés: ebben a botanikus kertben található egy nagyon szép vadkörte fa, 2013-ban az év fája lett Mo-n. 2014-ben indulhatott az európai megmérettetésen is, amikor itt jártunk, egy bolgár fa után a második helyen állt. Azóta a szavazás lezárult és ha jó láttam a honlapon, éppen holnap ismertetik a végeredményt. Ha valaki tud erről, szeretném ha hozzászólásban megírná!

Vissza a főoldalra (katalógus)


a fogadó épület (pénztár)
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
a botanikus kert
(vadkörte fa, 2013-ban az év fája volt Mo-n)

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest, Pál-völgyi barlang, SzG3


Aki figyelte az eddigi beszámolóimat, az tudja, hogy eléggé barlang mániások vagyunk. Így esett, hogy nemrég megnéztük (immár sokadszorra) a Pál-völgyi barlangot. 
Könnyű ide jutni úgy busszal, mint autóval. Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy több nyilvános barlang is található a területén. Ezek közül az egyik ez. A barlang bejárata a kőfejtőből nyílik. Épült egy kulturált fogadóépület is, itt található a pénztár (fontos: lehet kombi jegyet is venni, ekkor a Szemlő-hegyi barlang lényegesen olcsóbban meglátogatható, a jegy egy évig érvényes). A vezetés kb. 40 perc, minden óra 15 perckor indul. A barlang szépen ki lett építve, rendes járdákkal, rozsdamentes korlátokkal. Viszonylag sok a lépcső (fel és le), ill. van egy kb 6 m-es létra is. Ezzel együtt nem túl veszélyes a barlangi séta, ezeket csak azért írtam le, háta valaki nem bírja a lépcsőzést. Maga a barlang olyan szempontból nem túl látványos, hogy nincsenek hatalmas termei cseppkövekkel, inkább egy hasadék rendszerben kell sétálni. Ezzel együtt ajánlom a megtekintését. Szerencsére másokat is érdekel a dolog, mert úgy láttam, szinte minden vezetésre azért összegyűlik 20-30 ember és ez így van jól.
Néhány szó a történetéről:
Viszonylag fiatal a barlang (már ami a feltárását illeti), mivel csak az 1900-as évek elején figyeltek fel a kőbányában feltárult nyílásokra. Ettől kezdve szerencsére felgyorsultak az események, mivel 1919-ben már egy szakaszt meg is nyitottak a nagyközönség részére (persze még csak karbidlámpákkal). 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust, ez is sokat lendített a barlangon. 1973-ban történt egy nagyobb felújítás, majd 1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat került kiépítésre. Természetesen folyamatosan történik a barlangrendszer feltárás, így mára már Mo. legnagyobb barlangja található itt a maga 30 km-es össz. hosszával, így kb. 5 km-el megelőzi az Aggteleki barlangrendszert. 
Mindenképpen látogassa meg az, aki teheti!

a Pál-völgyi barlang

Vissza a főoldalra (katalógus)



a fogadó épület

a bejárat
 a barlang
 a barlang
 a barlang
 a barlang
 a barlang
 a barlang
 a barlang
 a barlang
 a barlang
 a barlang
 a kőfejtő
 a kijárat
 feljáró a fogadóépület felé

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. január 12., vasárnap

Magyarország, Budapest, Budavári De la Motte – Beer-palota, SzG3


Végre talán megmozdult valami a magyar műemlékek bemutatása területén. Szinte véletlenül bukkantam a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ honlapjára (érdemes megkeresni és kitanulmányozni, itt erről és most többet nem írnék!). Az egyik általuk kezelt hely ez a kis palota. Már most szeretném leszögezni, hogy ha valaki némi negatívumot is kihall a beszámolómból akkor csak az általam tapasztaltakat és az én, teljesen szubjektív véleményemet láthatja. Kiemelném még egyszer: örüljünk legalább annak, ami van. A negatívumok nem a helyekkel kapcsolatosak.
Akkor most térjünk át erre a palotára:
Könnyű megtalálni a Dísz tér 15 alatt ezt a kívülről viszonylag a környezetébe jól beleolvadó házat. Először nézzük, hogy miért ez a bonyolultnak tűnő elnevezés. Maga a palota régebbi kialakítású, mint ahogy a névadó család birtokba vette volna. A törökök után nem sok minden maradt épen. A megmaradt alapokra épült ez a palota is az 1700-as évek elején. 1760-ban a De la Motte házaspár - De la Motte Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes és neje, Neuner és Hochenberg Krisztina - megvásárolták a házat. Az alezredes a császári sereg mérnökkari tagja volt és ezért volt joga a vár területén egyáltalán házat venni. Egyébkén csak Ők voltak e palota főrangú urai, a többiek "csak" közemberek. A Beer név is egy patikusé aki már 1763-tól patikát üzemeltetett a földszinten, itt jelenleg a Posta székel. A palotát is megvette 1773-ban. Ő 1807-ig birtokolta a palotát, az után nagyon sok tulajdonos váltogatta egymást. nagyot ugorva, utoljára irodai funkciók voltak benne. 2013-ban döntöttek úgy, hogy a palotát bemutatják a nagyközönségnek. A bemutatott terület az emeleten található 5 szobát és a konyhai részt foglalja magába. Itt a pénztárban dolgozó kisasszonyok kis tárlatvezetést is tartanak, nagyon szakszerűen. Erről sem írnék többet, tessék eljönni és meghallgatni őket! A termekben a legnagyobb látványosság a falon található képek sokasága és itt a kép alatt nem bekeretezett képeket kell érteni, hanem a falra festett képeket. Alkotóikról nem maradt fent semmi, mivel nem szignózták azokat.
Meg lehet még tekinteni a padlást is annak remek gerendázatával is. Nekem viszont a konyha tetszett a legjobban.
Akkor most térjünk át a negatívumokra:
- nagyon úgy néz ki, hogy a látogatottság igen csak alacsony, pedig ha jól tudom ez a kastély az egyetlen itt a Várnegyedben, amely valamilyen szinten bemutatja a valaha itt volt életet. A kisasszonyok nagyon kedvesek, igen jól bemutatják azt a keveset, amit itt meg lehet találni. A legnagyobb problémám azzal van, hogy (és itt nem csak konkrétan erről a helyről van szó) igen bombasztikus kifejezéseket használnak az adott hely hivatalos leírásánál: ékkő, ékszer, stb. Szerintem a helyén kellene kezelni a dolgokat és nem bombasztikus kifejezésekkel felkelteni az érdeklődét, mert ha valaki oda megy később és nem valami ékkövét, vagy ékszer szintű helyet talál, akkor bizony csalódni fog a dologban. Sokkal célszerűbb lenne reálisan bemutatni az adott dolgot és örülni, hogy egyáltalán van. 
A fentiek ellenére egyszer tényleg érdemes megnézni, már csak a könnyű fellelhetőség miatt is.

Vissza a főoldalra (katalógus)


De la Motte – Beer-palota

De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. december 29., vasárnap

Magyarország, Budapest, a Zugliget - János hegyi libegő, SzG3


Mint budapesti, sokszor elfeledkezem arról, hogy ami nekem természetes, mert sokszor kapcsolatba kerülök vele, a nem budapestieket azért érdekelheti a hely. Egyik ilyen kiránduló hely a János-hegyi libegő. Könnyű megtalálni az alsó állomását, ott van a zugligeti kemping. Kevesen emlékszenek még arra, hogy ide villamossal is fel lehetett jönni régebben, ez volt Budapest legmeredekebb villamos pályája (ez volt az 58-as villamos). Maga a pálya viszonylag régi, 1969-ben kezdték építeni és 1970-től üzemel. Az alsó és a felső állomása eléggé randa szocreál stílusú, de akkor ez volt a trendi (állítólag már elkészültek a felújítási tervek, amelyek a tájba illő "felöltöztetésüket" is tartalmazza). A kötélpálya 1040 m hosszú és 262 m szintkülönbséget győz le. Felfelé nem túl érdekes a látvány, mivel gyakorlatilag végig a lombkorona szint alatt halad, így oldalra nem igen lehet kilátni (pedig a Tündér szikla igen szép látvány lehetne). Az viszont igen érdekes, hogy az elején több magánkert fölött is elhalad. A felső állomáson van egy büfé, ott igen jó pogácsát lehet kapni. A felső állomástól könnyen elérhet a János hegyi kilátó, a gyermekvasút jánoshegyi megállója, ill. a Normafa. Visszafelé lényegesen szebb kilátást kapunk, előttünk van fél Pest (azért csak a fél, mert azért a fák csak kitakarnak valamennyit), ehhez persze tiszta idő kell, akkor viszont tényleg messzire ellátni, még a gödöllői dombokig is. Ha valaki oda-vissza megy, akkor célszerű retúr jegyet váltani, valamivel olcsóbb, mint külön külön.

a János-hegyi libegő

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a libegő alsó állomása
 a libegő alsó állomása
 a libegő
 a libegő
 a libegő
 a libegő felső állomása
 a libegő felső állomása
 a libegő
 a libegő
 a libegő
a libegő alsó állomása

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. december 7., szombat

Magyarország, Kőröshegy, az M7-es autópálya viaduktja, SzG3


Általában egy hídról külön nem szoktam bejegyzést tenni, azonban most kivételt teszek. Ennek több oka is van. Jelenleg ez Mo. leghosszabb hídja (1872 m), valamint az építésével kapcsolatban igen sok ellentmondó nyilatkozat és okfejtés került felszínre. Ahogy Tihanyból jövet átértem a déli partra, itt mentem vissza az autópályára (direkt, hogy alulról is megnézhessem a hidat, ha már vasbeton-szerkezeti szakmérnök vagyok). Alulról igen látványos a híd, ezt már csak ezért is meg kell becsülni, mert felülről ebből gyakorlatilag semmi nem látszik, még a kilátás sem igazán. Ez utóbbi azért érthető, mert erősen elvonná a vezetők figyelmét és ez nagyon balesetveszélyes lenn. Így viszont a hídon való áthaladás szinte semmivel nem nyújt nagyobb "élvezetet" mint maga az autópálya (ez látszik a videón is, amit direkt e miatt készítettem). Sokan vitatják a létjogosultságát, túlzónak, drágának tartják. Sokak szerint telekspekuláció áll az egész mögött. Valószínűleg tényleg lehetett volna ennél olcsóbb megoldást is találni. Én, figyelve az autópálya nyomvonalát, nem tartottam kiugrónak semmit, a híd miatt egy nyugodt, bár kissé kanyargós a nyomvonala. Ha délebbre tették volna át a nyomvonalat, lehet, hogy nem lett volna rá szükség, de az köztudott, hogy a Balaton déli oldala nagyon mocsaras (volt és néhol még most is az) és ott sem egyszerű (olcsó) az építkezés. Ezen kívül kaptunk egy valóban szép mérnöki munkát, meg végre autópályát a határig. Akit érdekelnek a mérnöki teljesítmények, annak mindenképpen ajánlom ennek a hatalmas hídnak a megtekintését.


Vissza a főoldalra (katalógus)




Vissza a főoldalra (katalógus)