A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budai Várnegyed. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budai Várnegyed. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 12., vasárnap

Magyarország, Budapest, Budavári De la Motte – Beer-palota, SzG3


Végre talán megmozdult valami a magyar műemlékek bemutatása területén. Szinte véletlenül bukkantam a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ honlapjára (érdemes megkeresni és kitanulmányozni, itt erről és most többet nem írnék!). Az egyik általuk kezelt hely ez a kis palota. Már most szeretném leszögezni, hogy ha valaki némi negatívumot is kihall a beszámolómból akkor csak az általam tapasztaltakat és az én, teljesen szubjektív véleményemet láthatja. Kiemelném még egyszer: örüljünk legalább annak, ami van. A negatívumok nem a helyekkel kapcsolatosak.
Akkor most térjünk át erre a palotára:
Könnyű megtalálni a Dísz tér 15 alatt ezt a kívülről viszonylag a környezetébe jól beleolvadó házat. Először nézzük, hogy miért ez a bonyolultnak tűnő elnevezés. Maga a palota régebbi kialakítású, mint ahogy a névadó család birtokba vette volna. A törökök után nem sok minden maradt épen. A megmaradt alapokra épült ez a palota is az 1700-as évek elején. 1760-ban a De la Motte házaspár - De la Motte Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes és neje, Neuner és Hochenberg Krisztina - megvásárolták a házat. Az alezredes a császári sereg mérnökkari tagja volt és ezért volt joga a vár területén egyáltalán házat venni. Egyébkén csak Ők voltak e palota főrangú urai, a többiek "csak" közemberek. A Beer név is egy patikusé aki már 1763-tól patikát üzemeltetett a földszinten, itt jelenleg a Posta székel. A palotát is megvette 1773-ban. Ő 1807-ig birtokolta a palotát, az után nagyon sok tulajdonos váltogatta egymást. nagyot ugorva, utoljára irodai funkciók voltak benne. 2013-ban döntöttek úgy, hogy a palotát bemutatják a nagyközönségnek. A bemutatott terület az emeleten található 5 szobát és a konyhai részt foglalja magába. Itt a pénztárban dolgozó kisasszonyok kis tárlatvezetést is tartanak, nagyon szakszerűen. Erről sem írnék többet, tessék eljönni és meghallgatni őket! A termekben a legnagyobb látványosság a falon található képek sokasága és itt a kép alatt nem bekeretezett képeket kell érteni, hanem a falra festett képeket. Alkotóikról nem maradt fent semmi, mivel nem szignózták azokat.
Meg lehet még tekinteni a padlást is annak remek gerendázatával is. Nekem viszont a konyha tetszett a legjobban.
Akkor most térjünk át a negatívumokra:
- nagyon úgy néz ki, hogy a látogatottság igen csak alacsony, pedig ha jól tudom ez a kastély az egyetlen itt a Várnegyedben, amely valamilyen szinten bemutatja a valaha itt volt életet. A kisasszonyok nagyon kedvesek, igen jól bemutatják azt a keveset, amit itt meg lehet találni. A legnagyobb problémám azzal van, hogy (és itt nem csak konkrétan erről a helyről van szó) igen bombasztikus kifejezéseket használnak az adott hely hivatalos leírásánál: ékkő, ékszer, stb. Szerintem a helyén kellene kezelni a dolgokat és nem bombasztikus kifejezésekkel felkelteni az érdeklődét, mert ha valaki oda megy később és nem valami ékkövét, vagy ékszer szintű helyet talál, akkor bizony csalódni fog a dologban. Sokkal célszerűbb lenne reálisan bemutatni az adott dolgot és örülni, hogy egyáltalán van. 
A fentiek ellenére egyszer tényleg érdemes megnézni, már csak a könnyű fellelhetőség miatt is.

Vissza a főoldalra (katalógus)


De la Motte – Beer-palota

De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. augusztus 22., csütörtök

Magyarország, Budapest, a Budai Várnegyed, Budavári Palota, SzG3



Most Budapest (ezzel együtt az ország) talán legjelentősebb történelmi emlékének, a budai Vár-negyednek az egyik felét mutatom be, ez a Budavári palota (a történelmi lakónegyeddel együtt szerintem sok lenne egyben). Úgy látom, hogy előbb utóbb itt rendeződni fognak a dolgok, viszont a leállított mélygarázs hely most egy nagy lyuk és a Sándor palotát is rendezni kellene.
Viszont jó időben a kilátás szinte minden oldalról pazar.


a budai várnegyed

Története:
1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527. júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
Lásd még Buda ostromai.
1599-ben Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. 1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornoknak sem sikerült elfoglalása. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár második, sikeres ostroma. 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be.
1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.
1944–1945-ben, a II. világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.
Ezen a részen a látnivalók listája:
Budavári nagy rondella
Budavári Palota
Budapesti Történeti Múzeum
István-torony
Magyar Nemzeti Galéria
Országos Széchényi Könyvtár
Buzogánytorony
Fehérvári rondella
Szent György tér
Budavári Sikló
Sándor-palota
Várszínház
(szöveg: Wikipedia)
  
Vissza a főoldalra (katalógus)

 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár

a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár

a Kilátó terasz a Vár előtt
 a Kilátó terasz a Vár előtt
 kilátás a budai rakpart felé
 kilátás a Lánchíd felé
 kilátás a Bazilika felé
kilátás a Parlament felé

Vissza a főoldalra (katalógus)