A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vár. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 17., csütörtök

Magyarország, Visegrád, a fellegvár, SzG3



A Salamon torony után a fellegvárba mentem, most a királyi palotát kihagytam, nem volt rá időm.
Viszonylag kevesen voltak (hétköznap lévén), így a parkolóban is igen kellemes árnyékos helyet kaptam. Sajnos itt megint előjött a régi panaszom, mely szerint ha már "valahol" (jelen esetben a fellegvárnál) szolgáltat valaki, akkor azt csak igen drágán tudja megtenni. Már a belépő is egy kicsit drága volt 1.700 Ft a panoptikummal, 1.400.- Ft nélküle. Ehhez jön óránként 300 Ft parkolási díj. Ha valamit még inni is akarunk, akkor az kész katasztrófa (egy doboz német citromos alkoholmentes sör 690 Ft volt). Mint már írtam, ez a mentalitás nyugat Európában ismeretlen (kedvenc példám a Jungfrau: alul 2 CHF volt a kávé, fent 3500 m magasan 2,50 CHF, pedig oda tényleg fel kellett vinni a cuccot). Ennek ellenére azért egyszer mindenképpen érdemes eljönni ide, mivel elég szépen haladnak a vár felújításával, a bazárosodást is visszafogták (ahhoz képest, ahogy én emlékeztem rá), a kilátás pedig egyenesen pazar a Dunakanyarra.
És most lássuk a Wikipédiát, mit ír a fellegvárról:
"A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási jelvényeket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el."

Vissza a főoldalra (katalógus)



















Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. március 3., hétfő

Magyarország, Kisnána, a Vár, SzG3


Mint azt már írtam, a tájház és a vár gyakorlatilag ugyanott található és egy jegyért megtekinthető. Most ismerkedjünk meg a várral.
Már elöljáróban le szeretném szögezni, szerintem mindent kihoztak a hely adottságaiból. Szépen gondozott terület, tisztaság, gyakorlatilag mindenhová be lehet menni, mindent lehet megtekinteni. Van 3D mozi, több ponton elhelyezésre kerültek olyan berendezések, amelyekbe belenézve meg lehet tekinteni, milyen volt a vár anno. Igazából csak egyetlen dolgot lehet felhozni, azt, hogy kicsi a vár, de erről természetesen nem a helybeliek tehetnek. 
A pénztártól egy rövid úton eljuthatunk egy kis hídig, itt lehet feljutni a várba. A torony is megtekinthető, a földszinten kis kőtár található. Érdemes az emeletekre is felmenni (csigalépcső!), majd a tetőről körbenézni, jó időben igen szép a panoráma. A pincei részen kiállították a Mo-n talált legnagyobb opáltömböt. A másik ajtót használva feljutunk egy szabadtéri, de fedett kőtárhoz. 
Tanulmányozva a honlapjukat, igen sok program várja itt a közönséget, de sajnos aznap, amikor ott voltam, nem volt ilyen. 
Ezzel együtt, ha valaki erre jár, nézze meg a várat!
Megjegyzés: ezt a várat nem a Habsburgok rombolták le, ezt a "szívességet" már a törökök megtették, utána soha sem épült újjá.


Vissza a főoldalra (katalógus)

 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, kilátás a Várból
 Kisnána, a Vár. Ez a Mo-n talált legnagyobb opál.
Kisnána, a Vár

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Eger, a Vár, SzG3


Most egy kicsit térjünk vissza a nem túl sikeres egri kiránduláshoz. Sajnos a város feltúrása a vár esetében is jelen volt, többek között a feljárót építették át. Néhol éppen hogy csak el lehetett menni a várfal és a kerítés között. Fent a várban is folytak munkálatok, ezek nyomai a fényképeken úgy látszik, hogy néha egy egy munkagép feltűnik. Továbbá megújítják a Szép bástyát, hozzáférhető lesz az ún. Török kert is, stb. Most sokkal többet nem írok, mivel még egyszer el kell majd ide jönnöm, ha ezzel a sok túrással végeztek, az pedig valamikor idén lesz (remélem nem jövőre), sok (semmilyen) határidőt nem tudtam megtalálni az interneten. Ami eddig elkészült, az legalább tisztességesen meg van csinálva, bár néhol egy kicsit sterilnek tűnik a dolog.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
az egri Vár

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. augusztus 22., csütörtök

Magyarország, Budapest, a Budai Várnegyed, Budavári Palota, SzG3



Most Budapest (ezzel együtt az ország) talán legjelentősebb történelmi emlékének, a budai Vár-negyednek az egyik felét mutatom be, ez a Budavári palota (a történelmi lakónegyeddel együtt szerintem sok lenne egyben). Úgy látom, hogy előbb utóbb itt rendeződni fognak a dolgok, viszont a leállított mélygarázs hely most egy nagy lyuk és a Sándor palotát is rendezni kellene.
Viszont jó időben a kilátás szinte minden oldalról pazar.


a budai várnegyed

Története:
1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527. júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
Lásd még Buda ostromai.
1599-ben Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. 1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornoknak sem sikerült elfoglalása. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár második, sikeres ostroma. 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be.
1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.
1944–1945-ben, a II. világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.
Ezen a részen a látnivalók listája:
Budavári nagy rondella
Budavári Palota
Budapesti Történeti Múzeum
István-torony
Magyar Nemzeti Galéria
Országos Széchényi Könyvtár
Buzogánytorony
Fehérvári rondella
Szent György tér
Budavári Sikló
Sándor-palota
Várszínház
(szöveg: Wikipedia)
  
Vissza a főoldalra (katalógus)

 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár

a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár

a Kilátó terasz a Vár előtt
 a Kilátó terasz a Vár előtt
 kilátás a budai rakpart felé
 kilátás a Lánchíd felé
 kilátás a Bazilika felé
kilátás a Parlament felé

Vissza a főoldalra (katalógus)