Travels, SzG3: Budapest

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 28., hétfő

Magyarország, Budapest, Széll park, SzG3

Budapest egyik legújabb látványossága. Jó régen itt, ha jól tudom, a Nehézipari Minisztérium székelt és valami gyár is volt mögötte. Ezeket lebontották és sokáig semmi nem történt. Először a hátsó része készült el - a Millenáris - , majd nemrég átadták a most már Széllpark-nak nevezett részt is (a túloldalon van a Széll Kálmán tér). A név még azzal is rímel, hogy itt a régebbi középmagas épületek helyén egy szélfolyosót akartak létrehozni, a jobb levegőcsere miatt. Igazából nem rossz a hely, engem csak az zavar, hogy bizonyos elemek szinte minden parkban feltűnnek, kissé sematikus. Ami jó ötlet, az a magas sétány, jó onnan lenézni. Este, éjszaka is látványos a kivilágítás. Az már most látszik, hogy a nép elég jól birtokba vette. Van benne egy jól felszereltnek tűnő játszótér is. A sok negatív tapasztalat miatt azért jó lenne, ha ez a park nem lenne az enyészeté, mert a fenntartása drága. Ez néhány év múlva fog csak kiderülni, hogy leamortizálódik-e (én remélem, hogy nem).

Vissza a főoldalra (katalógus)

A Beszámoló Fotóalbuma (az összes itt készített kép) ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

2017. december 25., hétfő

Magyarország, Budapest, a Rókahegyi kőbánya, SzG3

A Róka-hegyi kőbánya Budapest III. kerületében található, közvetlenül Csillaghegy fölött. Könnyen megközelíthető a Csillaghegyi HÉV megállójából vagy gépkocsival. Ha a gyaloglást választjuk a HÉV-től, akkor jókora kaptatóra kell számítanunk, autóval mindez levágható. Azonban ennek ellenére úgy gondolom, hogy érdemes legalább egyszer gyalogosan is bejárni a teljes bányaterületet, mert ha a legfelső udvarhoz érkezünk autóval, akkor kihagyjuk a bánya alsó két udvarát. Az összesen 9 hektáron elterülő természetvédelmi terület három szintből áll. Csillaghegyről indulva először a családi házak között sétálunk aszfaltúton, majd beérünk az erdőbe, ahol a piros háromszöggel jelzett földút vezet fel minket egészen a bánya együttes tetejére. Kellemes sétával érjük el az első udvart, itt még alig emelkedik felfelé az út. Hamar megpillantjuk a sárgás színben játszó sziklákat, és az előttük elterülő tágas rétet, ahol tűzrakó helyet és pihenőt is találunk. Tovább haladva egy keskeny ösvény vezet fel minket a második szintre, ahol újabb sziklákkal és egy korláttal ellátott kilátóval találkozhatunk. Innen máris megcsodálhatjuk a Budapestre néző panorámát. A harmadik szintre viszont már lépcsők vezetnek fel minket, hátrapillantva többször megcsodálhatjuk az egyre hatalmasabb látképet a városra és a Megyeri hídra. Végül a sok-sok lépcsőfokot leküzdve felérkezünk a bánya bejáratához, az idáig tartó szakaszt vághatjuk le gépkocsival. A bánya bejáratát információs tábla jelzi. Innen indulhatunk egyenesen a bánya gyomrába, vagy jobbra felsétálhatunk a bánya oldalába a piros kereszt jelzésen. A piros kereszt egy kilátópontra vezet minket, majd a kisebb udvarba. Balra indulva pedig bejutunk a meredek, fehér falak közé, ahol sokan szoktak a tiltások ellenére sziklát mászni. A Róka-hegy nagyrészt mészkőből áll, ezért a kőzetek sok helyen mállanak, omlanak. Csak néhány helyen elég kemény és biztonságos a fal, hogy sziklamászásra alkalmas legyen. A bánya egykor Budapest legnagyobb mészkőfejtője volt, a nagyobb udvar területén jól megfigyelhető a Dachsteini mészkő fehér kőzete. A hatalmas belső téren tűzrakó helyek és padok találhatóak. Jobbra pillantva elénk tárul a bányaudvar közepébe betüremkedő sárgás színben játszó üreges szikla, ahova falépcsőkön fel is mászhatunk. A szikla választja el egymástól a nagyobb és a kisebb udvart. A bányaterület barlangjaiban állítólag denevérek is élnek, így ha szerencsénk van, néhányat meg is pillanthatunk. A szikla mellett jobbra egy újabb korláttal védett kisebb udvarba jutunk, ahonnan letekinthetünk a középső szintre. Ha felmászunk az orom melletti lépcsőkön, akkor pedig körbesétálhatjuk az egész bánya láncokkal biztosított peremét. A bánya területe a védetté nyilvánítás ellenére a helyi fiatalok kedvelt helye, ennek köszönhetően sok helyen találunk szemetet. A bányaterület nagyszerű kirándulási alternatíva télen is, mivel a színes sziklák és a panoráma különlegessé teszi a még alvó természetet is. A sziklák néhol még száraz időben is csúsznak, így esős időben nem ajánlatos felmászni a peremre. Természetesen ettől függetlenül csak gyalogosan, a kijelölt utakon járható be a terület. A jelzett utakról az információs táblán tájékozódhatunk.

(szöveg: http://kiranduloutak.blogspot.hu)

Vissza a főoldalra (katalógus)

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. november 18., kedd

Magyarország, Budapest, a Szemlő-hegyi barlang, SzG3

Budapest másik látogatható barlangja a Szemlő-hegyi barlang. Nincs igazán messze a Pál-völgyi barlangtól, és ahogy írtam érdemes kombi jegyet venni, mert így olcsóbb a két barlang meglátogatása.
Viszonylag későn, az 1930-as években fedezték fel és rövid idő alatt igen sok néven szerepelt: Szemlőhegyi-barlang, Zöldmáli cseppkőbarlang, Egyetemiek barlangja, Kadić-barlang, Rothermere-barlang, Kadić Ottokár-aragonitbarlang. Kadić Ottokár a Földtani Intézet főgeológusa volt (Ő is részt vett a kutatásban), Rothermere (ha jól gondolom) az a lord volt, aki a 2 VH közötti időszakban magyar barátságával tűnt ki, és egy ésszerű javaslatot tett olyan magyar lakta területek visszacsatolására Trianon után, amelyeket szerinte jogtalanul csatoltak el (az álláspontja az volt, hogy a régi határok nem visszaállíthatóak, Mo kapja meg a büntetését, de ami sok az sok, ennyit nem lett volna szabad elvenni, tehát vissza jár. Amennyire valamelyest járatos vagyok a történelemben, ez volt az összes elképzelés közül a legésszerűbb és legelfogadhatóbb, persze nem lett belőle semmi).
De vissza a barlanghoz:
A barlang egy hasadék barlang, amelyet a hévizek alakítottak ki. Már az első kutatóknak is feltűnt a sok borsókő, amelyek anyaga nem a szokásos kalcit, hanem az aragonit volt, ez bizonyította a hévizes eredetét. Már ekkor indítványozták a barlang megnyitását, de csak 1986-ban nyitották meg. Eredetileg lifttel tervezték a bejutást, az akna is elkészült (az egyik képen látszik is), de végül is egy mesterséges alagúton lehet eljutni a tényleges barlangig.
Először persze a fogadó épületbe jutunk be, itt van a pénztár, egy kis interaktív kiállítás. Maga a túra kb 35-40 perc. Lényegesen könnyebb a bejárás, mint a Pál-völgyi barlangé, létrán sem kell mászni, kényelmes sétával megtekinthető. Látványos cseppkövek nincsenek itt, a fő érdekesség a sok borsókő. Ezért is nevezik a barlangot Budapest virágos kertjének.
A barlang felett van egy kis játszó tér valamint egy geológiai tanösvény.
A barlang látogatások minden óra 00-kor indulnak, a kedd szünnap. 12 fokC a barlang állandó hőmérséklete.

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Szemlő-hegyi barlang, a fogadó épület

a Szemlő-hegyi barlang, a fogadó épület bejárata

a Szemlő-hegyi barlang

a Szemlő-hegyi barlang, a liftakna

a Szemlő-hegyi barlang

feljárat a tanösvényhez és a játszótérhez

a geológiai tanösvény információs táblája

a geológiai tanösvény

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. november 17., hétfő

Magyarország, Budapest, a Kossuth tér, SzG3

Úgy látszik, most azon van a sor, hogy a sok választás előtti avatás helyével foglalkozzak. Most a Kossuth térre kerül a sor (a Parlamentről majd később és külön, most még gyűlik az anyag). Ezekkel a létesítményekkel az a bajom, hogy bár a cél helyes, mert mint a Kossuth tér is, nagyon le volt pukkadva, ráfért egy kis ráncfelvarrás. Láttam a tér korábbi állapotát, főleg a közvetlenül a Parlament előtti aszfaltos területet, tényleg lehangoló volt. Éppen akkor jártam arra, amikor a holland királynőt fogadták. Volt egy lelkes holland turistacsoport is ott, nekik még ki is integetett a királynő (rendkívül diszkréten és királyian). A mostani állapotról: az látszik, hogy jó minőségű anyagokkal dolgoztak, persze az ördög a kivitelezés minőségében van, erről nem tudok semmit, remélem a legjobbakat. Nekem egy kicsit (nagyon) egysíkú lett a tér, egy nagy placc, némi kiemelt füves területtel, de az is szó szerint egysíkú. Én sokkal több virágot (esetleg virágórát!) tettem volna be. Sajnos a mostani elkészült létesítmények nagyon magukon viselik az egysíkúság jegyeit. Itt is a hosszú egyenes vonalak, nagy egyenes sík terek dominálnak. Sajnos a változatosság eltűnt. A teret övező épületek jól néznek ki (végre). Megmaradt a Rákóczi szobor is. A téren létesült egy 56-os sortűz emlékhely is (ide le kell menni, mint egy ...-be, a lejáratra találhattak volna egy elegánsabb megoldást). Talán a József Attila szobor áthelyezése nem olyan rossz, mint ahogy sok helyen kommunikálják, nekem pld. tetszik.
Különben "érdekesek" ezek a félig-meddig kész termékek, melyeket mostanában adtak át, itt sincs még kész a mélygarázs, a fogadó rész, a szobrok, meg még ki tudja mi?
1. kiegészítés:
időközben elkészült az '56-os emlékpince. Nem tudom, miért kellett ennyit várni rá? A Parlament egy régi szellőző folyosójában alakították ki. Nagyjából annyi látható, mint ami a most feltöltött képeken van.

Vissza a főoldalra (katalógus)