A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gödöllő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gödöllő. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 3., hétfő

Magyarország, Gödöllő, az Arborétum, SzG3


Amikor a Szent István Egyetem Botanikus kertjét véletlenül megtaláltuk, igazából ezt keretük (itt most szerencsés volt a félreértés). Annyira biztos voltam benne, hogy a vasút túloldala a keresett hely, hogy egyszerűen nem néztem meg az interneten. Maga az a tény is megzavart, hogy ott volt egy botanikus kert, még ha egy kicsit odébb is (persze az gyanús lehetett volna, hogy nem arborétumnak hívták, na mindegy). Így nem volt más választásom, amikor Egerből jöttem visszafelé, megkerestem a helyet. Mit ne mondjak, jobban jártunk, hogy az találtuk meg. Már az Arborétum megtalálása is eléggé nehéz. Az Isaszegi úton kell dél felé menni. Itt nem sokára mellénk csatlakozik a vasút, ekkor kell figyelni, úgy 500 m után kell balra kanyarodva átmenni a síneken. Valami kis tábla figyelmeztet az Arborétumra, de nem igazán feltűnő. Ez után még kb 100 m-t kell menni, ott le lehet tenni a kocsit. Gyalog egy kicsit messze van Gödöllőtől. Belépő díj nincs, ez már nem sok jót sejtet. Nekem egy kicsit más elképzelésem van az arborétumokról, ez egy bekerített erdőnek tűnt, pedig az első diplomám erdőmérnöki. Az is zavaró volt, hogy a betonlapos főútról nem igazán lehetett letérni, mivel mindenhol kiírták: Üzemi terület, belépni tilos. Az nem derült ki, hogy csak az erdőbe nem lehet belépni, vagy az utakat sem lehet használni. Így elsétáltam a betonos úton egy darabig, de nem igazán láttam olyan dolgokat, ami egy arborétumra hasonlított volna, így visszafordultam és haza mentem.
Itt most egy idézet következik a Pilisi Parkerdő honlapjáról: "A Pilisi Parkerdő Zrt. egy éves megbízást kapott az arborétum növényállományának fenntartásához szükséges erdészeti kezelési és fenntartási feladatok elvégzésére, melyet a Parkerdő hosszútávon is szívesen vállal. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete." Eddig jutottak. Ezt most kivételesen nem ajánlom megtekintésre, ennél szebb erdők találhatóak máshol is.

Vissza a főoldalra (katalógus)

az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum

Időközben ismét eljutottam ide, így kissé megváltoztatom a korábbi hozzáállásomat a dologhoz. Jó időben azért elég szép az Arborétum, bár egy kis elhanyagoltság azért látszik rajta (vagy annak tűnik). Viszont ha egy kissé messzebb megy az ember a bejárattól, akkor szép erdőrészletekre bukkanhat és mivel szépen sütött a nap, jó ellenfényes képeket lehetett készíteni. Most már egy kicsit jobban tudom ajánlani megtekintésre.

 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
az Arborétum

Újabb módosítás (2024): most már belépő díjas a hely, e miatt a felső bejáratot le is zárták, a volt parkolót benőtte a gaz. Az egész hely nagyon elhagyatottnak és elhanyagoltnak tűnik, erre azt válaszolták a pénztárnál, hogy a nagy eső hiány miatt inkább hagyják a gazokat és a gyomfákat, hogy fedve legyen a talaj, ha jön az eső, akkor korrigálnak (úgy legyen). Viszont a kisvasutat beszántották, a síneket is felszedték, tehát erre senki ne számítson.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Gödöllő, a Szent István Egyetem Botanikus kertje, SzG3


Gödöllőn azért a kastélyon túl is van egy-két látnivaló, ezek közül az egyik ez a kis botanikus kert. Ide teljesen véletlenül kerültünk, mivel mi végig a gödöllői arborétumot keretük (rossz helyen, mert nem néztem utána az interneten) és valami ok miatt (ez a vasút túloldalán látható, sűrűnek tűnő fenyves miatt történhetett, amit az arborétumnak gondoltam) ezt rossz helyre tettem. Ide viszonylag bonyolult eljutni, mivel a 3-as út felől eléggé kacifántos, bár a botanikus kertben azt ígérték, a közeljövőben lesz irányító tábla. Ha hétvégén jövünk ide, akkor le kell parkolni a vasútállomás mellet és a vasúti felüljárón kell átmenni a túloldalra. Ekkor pont szembe érkezünk a főépülettel. Ez jobbról elhagyva, utána egy kicsit jobbra kanyarodva néhány száz méter után már ott is vagyunk a kapunál. Ha viszont hétköznapon jövünk, akkor a parkolási díj miatt célszerű a kocsival átmenni az Egyetem területére, majd ott leparkolva szintén a főépület mellett elhaladva jutunk a célunkhoz.
Na akkor a sok bevezetés után térjünk rá a botanikus kertre. Nagyjából elmondhatjuk, hogy ez is oktató botanikus kertnek készült, ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy eredetileg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozott. Ez volt a leánykori neve a mostaninak: Szent István Egyetem. Ne számítsunk nagyon látványos kertre, bár a rendszertani gyűjteményen kívül ebből is, meg abból is van egy kicsi benne. Ki kell választani egy szép napos időt, akkor amikor virágzás van egyébként is és akkor a kastély mellett egy szép kis sétát tehetünk itt is. Egyébként nem érdemes autókázni ha egy helyen már letettük azt, mivel a két helyszín nincs túl messze egymástól, ráadásul egy szép parkon kell átlósan átsétálni. Ez a vasútállomás és a kastély között szép lassú tempóban is csak max. 15 perc, de gondolom úgy is a séta kedvéért jön ide valaki. Egy kiegészítés: ebben a botanikus kertben található egy nagyon szép vadkörte fa, 2013-ban az év fája lett Mo-n. 2014-ben indulhatott az európai megmérettetésen is, amikor itt jártunk, egy bolgár fa után a második helyen állt. Azóta a szavazás lezárult és ha jó láttam a honlapon, éppen holnap ismertetik a végeredményt. Ha valaki tud erről, szeretném ha hozzászólásban megírná!

Vissza a főoldalra (katalógus)


a fogadó épület (pénztár)
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
a botanikus kert
(vadkörte fa, 2013-ban az év fája volt Mo-n)

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. március 6., szerda

Magyarország, Gödöllő, SzG3


Nemrég Gödöllőn jártam (2011. 06.) és ismét bele szaladtam valamibe, ami nem tetszett. Azon a héten kedden bemondták a TV-ben, hogy a Horthy féle bunker szerdától látogatható. Én pénteken jártam arra és eleve abba botlottam bele, hogy az egész kastély le volt zárva valami zártkörű rendezvény miatt (talán 10 ember lézengett ott) és "természetesen" a bunker sem volt nyitva. A biztonsági őr közölte velem, hogy a kastélyon sem mehetek át!, hanem keressek magamnak egy nyitott kaput valahol a park kerítésén és ott bemehetek megnézni a kastélyparkot, de a kastély éppen nem látogatható. Gondolhatjátok, hogy megörültem ennek. Maga a kastély parkja szép lett, látszik, hogy belefektettek, de összesen ennyi pozitívum maradt meg bennem!

A vasútállomáson a volt Királyi Várót szépen rendbe hozták, azonban ide sem lehetett bejutni: az ajtóra nem volt kiírva, hogy zárva, amikor bementem (ill. több más idegen is be akart menni), elég durván kiutasítottak onnan és arra, hogy miért nincs az kiírva, hogy zárva, hát nem igazán akartak válaszolni (ez most egy rendkívül finom megfogalmazás volt!).

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a kastélypark
 a kastélypark
 a Grassalkovich kastély
 a kastélypark
 a kastélypark
 a kastélypark
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
a Királyi váró
a Királyi váró
a Királyi váró
a Művészetek Háza
!  
Vissza a főoldalra (katalógus)

Most néhány szót a kastély történetéről:
A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával a kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.
A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek közt 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6.-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) az Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A II. világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében pedig szociális otthon működött.
A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.
A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark, amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a herceg mulatókertjének. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet 1751-ben Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal emeltetett. Ez tulajdonképpen egy fényképalbum. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok a számukra vesztes isaszegi csata után a katonák dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel.

(szöveg: Wikipedia)