2013. augusztus 22., csütörtök

Magyarország, Budapest, a Budai Várnegyed, Budavári Palota, SzG3



Most Budapest (ezzel együtt az ország) talán legjelentősebb történelmi emlékének, a budai Vár-negyednek az egyik felét mutatom be, ez a Budavári palota (a történelmi lakónegyeddel együtt szerintem sok lenne egyben). Úgy látom, hogy előbb utóbb itt rendeződni fognak a dolgok, viszont a leállított mélygarázs hely most egy nagy lyuk és a Sándor palotát is rendezni kellene.
Viszont jó időben a kilátás szinte minden oldalról pazar.


a budai várnegyed

Története:
1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527. júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
Lásd még Buda ostromai.
1599-ben Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. 1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornoknak sem sikerült elfoglalása. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár második, sikeres ostroma. 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be.
1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.
1944–1945-ben, a II. világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.
Ezen a részen a látnivalók listája:
Budavári nagy rondella
Budavári Palota
Budapesti Történeti Múzeum
István-torony
Magyar Nemzeti Galéria
Országos Széchényi Könyvtár
Buzogánytorony
Fehérvári rondella
Szent György tér
Budavári Sikló
Sándor-palota
Várszínház
(szöveg: Wikipedia)
  
Vissza a főoldalra (katalógus)

 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár

a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár

a Kilátó terasz a Vár előtt
 a Kilátó terasz a Vár előtt
 kilátás a budai rakpart felé
 kilátás a Lánchíd felé
 kilátás a Bazilika felé
kilátás a Parlament felé

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest, a Hősök tere, SzG3



Aki Budapestre ellátogat, az nagy valószínűséggel megnézi a Hősök terét (a térburkolat minőségét leszámítva úgy rendben van az egész).
A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.
1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet, egy panteont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 király - 9 magyar és 5 Habsburg uralkodó - szobra állt az emlékműben.
A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.
A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. Azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, mikor elhelyezték a térre a Hősök emlékkövét (akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre nézve tiszteleghettünk hőseink előtt.
A teret 1932-ben nevezték el Hősök terének.
A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje benyomódott.
A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrát cserélték le: I. Ferdinánd helyet Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki.
A téren látható szobrok:
középen: a Millenniumi Emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.
bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovaskocsija.
jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén a Háborúval szemben pedig a Béke lovaskocsija áll.
A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái).
(Szöveg: wikipedia)


Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Hősök tere
 a Hősök tere
 a Hősök tere
 a Hősök tere, a Műcsarnok
 a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
  a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
  a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
  a Hősök tere
Gripenek a Hősök tere felett

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Veszprém, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, SzG3



Szentgotthárd felé menet, mintegy pihenőként beiktatva, megálltunk a veszprémi állatkertnél. Lili egyébként is szereti az állatokat, így nem volt nehéz rávenni annak megtekintésére. Viszonylag könnyű megtalálni, a város nyugati szélén terül el. A legjobb (ha Budapest felől jövünk) átmenni a viadukton majd utána rögtön jobbra kanyarodva át kell menni alatta és már ott is vagyunk az állatkert parkolójában (innen szép képeket lehet készíteni a viaduktról). A parkolóból kb. 200 m-t kell sétálni az úton a bejáratig. Az állatkert Mo. egyik legszebb ilyen létesítménye, 1958-ban adták át, mindössze 5 hónapi munka után. Elhelyezkedése érdekes, mert egy völgyben található (a régebbi rész), e miatt igen látványosan lehetett a kifutókat kialakítani. Az látszik, hogy szinte teljesen új az összes létesítmény (talán a büfék nem azok, de nem biztos). Nekem egy kicsit magasnak tűntek az árai, de hát ez van (egy felnőtt belépő 2.200.-Ft volt 2013-ban). Sajnos a kis biciklit nem engedték bevinni, így Lilit egy idő után vinni kellett, ugyanis a kaputól balra lévő játszóházban, meg az állatkert területén lévő kisebb játszóhelyeken alaposan lestrapálta magát. Szerintem simán lehetett volna a kis kerékpárral közlekednie, semmi probléma nem lett volna. Szerencsére nem tették tele szuvenírárusokkal a helyet, a vendéglátás is kulturált körülmények közé volt szorítva. Egy helyen megjelentek a helyi indiánok is, kellemes dél-amerikai zenét és egyéb csecsebecsét kínálva. Ha a völgyet bejártuk, akkor egy aluljárón át lehet jutni az új részekhez. Ezt sajnos most nem tudtuk megnézni, mivel még messzire kellett mennünk (e miatt valószínűleg még egyszer útba kell ejtenünk vagy direkt eljönni). Meg az az igazság, éppen akkor volt az a nyári kánikula, amikor nem igazán akartunk túl sokat a forróságban sétálni. Az is tetszett - mérnök szemmel nézve - hogy jól megoldották a völgy vízelvezetését, erre sok helyen nem fordítanak kellő figyelmet, aztán csodálkoznak. Összességében kellemes volt, mindenkinek ajánlom.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 az állatkert, a bejárat (belülről), jobbra a játszóház
 az állatkert
 az állatkert
 az állatkert
 az állatkert
 az állatkert
 az állatkert
 az állatkert (az indiánok)
 az állatkert
 az állatkert
 az állatkert
 Lili az állatkertben
Lili az állatkertben
a Viadukt a parkoló felől
a Viadukt a parkoló felől
  
Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. június 26., szerda

Magyarország, Ikervár, Batthyány kastély, SzG3



Már többször átmentem ezen a községen, de csak most volt időm megnézni ezt a kastélyt. Ezzel sikerült az egyik legrondább kastélyt megnéznem, amit eddig láttam. Semmi kecs, semmi báj, olyan, mintha egyre kisebb dobozokat tettek volna egymásra és ezzel ki is merült a tervezés. Pedig igen neves személyek vettek részt a XVIII. században épült kastély 1847-es átépítésében: Ybl Miklós és Pollack Mihály. Igaz, a XIX. század végén ismét átalakították, eklektikus stílusban, lehet, hogy a korábbi átalakítások eltűntek, de ezzel együtt a kastély külseje szerintem katasztrofális.
Maga Ikervár 1789-től volt a Batthyány család tulajdona. Batthyány Lajos, az 1848-as miniszterelnök itt töltötte gyermekkorát. A szabadságharc leverése és a miniszterelnök kivégzése után a birtokot és a kastélyt is elkobozták. 1860-ban Batthyány Lajos apósa visszavásárolta a kastélyt és a birtokot a kincstártól, majd Batthyány Elemér nevére íratta, így visszakerült a család birtokába. A család 1913-ra annyira eladósodott, hogy a birtok a bajor hercegi család tulajdonába került (más források szerint a család eladta a Magyar Államnak). Az épület előbb hadigondozottak otthona volt, majd 1919-től hadiárvák intézete működött benne. 2001-ig gyermekotthon működött benne, jelenleg üresen áll. Tulajdonosa Törő Csaba, a Bajnai kormány volt gazdasági minisztere.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély, a kastélypark

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. május 16., csütörtök

Magyarország, Szentgotthárd, a Rába újjáépített duzzasztóműve, SzG3



Itt egy újabb alkalom a dühöngésre. Európai Uniós pénzből (jó sokból, az utolsó képnek feltett tábláról leolvasható, hogy mennyi) átépítették a szentgotthárdi Rába duzzasztót. Biztos meg volt a műszaki oka is, hogy ezt miért kellett megtenni, de a kitűzött fő cél az volt, hogy a Rába menti duzzasztó műveket átjárhatóvá kell tenni a turizmus (gyalogosok, kerékpárosok) számára. Ez szintén olvasható a táblán és igazából ezen ok miatt került be ide ez a beszámoló, mert alapvetően a helyi turizmust szolgálta volna. Jó? magyar szokás szerint csak a lényeg nem készült el, nem lehet átjárni a duzzasztó felett! Akinek van egy kis műszaki vénája, nagyjából meg tudja saccolni, hogy ennek a költsége - ráadásul nem közúti híd nagy teherbírással - biztosan az 1 % alatt van. Jómagam milliárdos beruházásokat vezénylek le, tehát valamit értek az ilyen dolgokhoz. Mi lesz ha az EU kijön egyszer ellenőrizni és nem látja az átjárhatóságot?
A másik: a szokásos vízi erőmű pártiságom. Látom, hogy a felduzzasztott Rába energiája dübörög lefelé és nem építettek egy kis erőművet ide. Az osztrákoknak már van konténeres vízi erőművük, biztosan lehetett volna valami megoldást találni, még hely is van rá. Jó, tudom, hogy ez jó sok pénzbe került volna, de ennél zöldebb energia nem nagyon van, ráadásul folyamatosan működhetne (egyébként a Rába magyar szakaszán lévő kis erőművek zöme osztrák tulajdonban van, nekik hozzák a hasznot és termelik az energiát!)

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Rába újjáépített duzzasztóműve
 a Rába újjáépített duzzasztóműve
 a Rába újjáépített duzzasztóműve
 a Rába újjáépített duzzasztóműve
 a Rába újjáépített duzzasztóműve
 a Rába újjáépített duzzasztóműve
 a Rába újjáépített duzzasztóműve
 a Rába újjáépített duzzasztóműve
a tábla

Vissza a főoldalra (katalógus)