2014. november 17., hétfő

Magyarország, Budapest, a Kossuth tér, SzG3


Úgy látszik, most azon van a sor, hogy a sok választás előtti avatás helyével foglalkozzak. Most a Kossuth térre kerül a sor (a Parlamentről majd később és külön, most még gyűlik az anyag). Ezekkel a létesítményekkel az a bajom, hogy bár a cél helyes, mert mint a Kossuth tér is, nagyon le volt pukkadva, ráfért egy kis ráncfelvarrás. Láttam a tér korábbi állapotát, főleg a közvetlenül a Parlament előtti aszfaltos területet, tényleg lehangoló volt. Éppen akkor jártam arra, amikor a holland királynőt fogadták. Volt egy lelkes holland turistacsoport is ott, nekik még ki is integetett a királynő (rendkívül diszkréten és királyian). A mostani állapotról: az látszik, hogy jó minőségű anyagokkal dolgoztak, persze az ördög a kivitelezés minőségében van, erről nem tudok semmit, remélem a legjobbakat. Nekem egy kicsit (nagyon) egysíkú lett a tér, egy nagy placc, némi kiemelt füves területtel, de az is szó szerint egysíkú. Én sokkal több virágot (esetleg virágórát!) tettem volna be. Sajnos a mostani elkészült létesítmények nagyon magukon viselik az egysíkúság jegyeit. Itt is a hosszú egyenes vonalak, nagy egyenes sík terek dominálnak. Sajnos a változatosság eltűnt. A teret övező épületek jól néznek ki (végre). Megmaradt a Rákóczi szobor is. A téren létesült egy 56-os sortűz emlékhely is (ide le kell menni, mint egy ...-be, a lejáratra találhattak volna egy elegánsabb megoldást). Talán a József Attila szobor áthelyezése nem olyan rossz, mint ahogy sok helyen kommunikálják, nekem pld. tetszik.
Különben "érdekesek" ezek a félig-meddig kész termékek, melyeket mostanában adtak át, itt sincs még kész a mélygarázs, a fogadó rész, a szobrok, meg még ki tudja mi?
1. kiegészítés:
időközben elkészült az '56-os emlékpince. Nem tudom, miért kellett ennyit várni rá? A Parlament egy régi szellőző folyosójában alakították ki. Nagyjából annyi látható, mint ami a most feltöltött képeken van.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Rákóczi szobor
 a Parlament
 a Nemzeti múzeum
 a Nemzeti múzeum
a József Attila szobor

 1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR, a lejárat
  1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR, a lejárat
 1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR
  1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR
  1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR
  1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR
  1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR
  1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR
 1956, IN MEMORIAM KOSSUT TÉR

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. szeptember 3., szerda

Magyarország, Budapest, a Várkert Bazár átadása 2.0, SzG3


A 4 napos "önfeledt" működés utána Várkert Bazár bezárt és most, augusztus utolsó hétvégéjén nyitotta meg a kapuit (látszólag) véglegesen. A nagy tömegre való tekintettel a Vár Tabán felőli oldaláról közelítettük meg a helyszínt (ez más okból kifolyólag utóbb még jobb megoldás lett, mint először gondoltuk). A lift mellett gond nélkül találtunk parkolót, majd lifttel felmentünk a palota szintre. Itt át lel menni a Nemzeti Galéria alatti egyik átjárón a Dunára nyíló teraszig. Annak bármely oldalánál le lehet jutni a Várkert Bazár felé menő útra. Szerintem ettől a résztől kezdve nem láttam még a Budai várat, pedig nem vagyok egy mai gyerek. Több kapuzaton keresztül eljutunk a Rondelláig, majd egy erős bal kanyar után már a Várkert Bazár felett is vagyunk. Már most mondom, hogy minden részletével a Bazárnak még nem vagyok teljesen tisztában, az egész egy nagy labirintus, sok helyről sok helyre el lehet jutni, kis átjárókon, alig észrevehető lépcsőkön, stb. Ha jól láttam a térképen, ez az út lemegy a Sikló alsó állomásáig. Érdemes először innen felülről megszemlélni a Bazárt, hogy egy átfogó képet kaphassunk róla. Sajnos az idő nem volt a legjobb, így egy kicsit tompább képeket tudtam csak készíteni, de most a megnyitás utáni hétvége volt a lényeges. A Bazár alapvetően két udvarra osztódik, a Duna felől nézve a bal oldali (a déli) a Neoreneszánsz kert, a jobb oldali (az északi) az Öntőház udvari rész. Ez utóbbi inkább egy rendezvény helyszín. A leglátványosabb rész kétség kívül a Neoreneszánsz kert. Igen szép kilátás nyílik a Duna felé is. A megnyitó hétvége miatt elég sok rendezvény volt szinte a Bazár egész területén. A legfőbb színpadi rész az ún. Szárazárok színpad. Ez kihasználva a terep adta lejtést, egy természetes nézőteret alkot, a színpadi rész már a térfelszín alatt található. Úgy első látásra, legalább is építészetileg elég szépen megcsinálták az egészet (a stílusról most nem vitatkozom, vagy tetszik valakinek, vagy nem. Az biztos, hogy az utóbbi 40 évnél abszolút jobb a helyzet). Ám ha egy kicsit alaposabban bele gondolunk a dologba, találunk jó néhány ideiglenes, de talán végleges problémát is.
Az teljesen látszik, hogy az átadás ellenére azért még nincs minden készen. A Vár alatti terület is részben le van zárva (ez szerintem nemsokára felszabadul), egyes parkelemek a Bazár fölött még nem készek. Több lépcső és a liftek összessége nem működött ezen a hétvégén. Pld. az ún Vízhordó lépcső (amely a két udvar között helyezkedik el), ennek még az okát sem láttam, hogy miért nem. A liftekre sem találtam magyarázatot. Ugyancsak nem tűnik véglegesnek a gyalogutak kialakítása, jelenleg egy nagyon apró (talán bazalt) zúzalék fedi azokat. A kerthez képest nagyon snassz (ebből gondolom, hogy talán lesz jobb is). a Várból a Siklóhoz vivő út minősége is hagy kívánni valót maga után. A Lánchíd út is állítólag majd két hét múlva lesz készen. Elég kicsi a két udvar közötti átjáró, ez rendkívül balesetveszélyes nagy tömeg esetében.
A legnagyobb bánatom a Corten felületek alkalmazása, amit elég nagy mennyiségben használtak. Ez az ún. mesterségesen rozsdásított acéllemez. Ezzel kapcsolatban több kifogásom is van:
- a kitalálóik (többek között) azzal érvelnek, hogy ez jobban alkalmazható régebbi korok építészetéhez, mint mondjuk egy rozsdamentes acél. Nekem az a bajom ezzel, hogy míg egy épület (jelen esetben a Vár, vagy a Várkert Bazár) természetes úton öregszik, a rozsdás lemez nekem az elmúlást idézi, de mint rozsdatemető. Már láttam elég sok gyárat (acélszerkezetűt, némelyik 1-2 km2 volt), na annak lehangoló a látványa és főleg a rozsdától. Ha már mindenképpen bele akarunk toldani egy régebbi architektúrába, akkor tegyük ezt egy más anyaggal. Na persze ez szigorúan csak az én véleményem. Itt nagyon sok helyen alkalmazták. Ezen kívül a rozsda megfog mindent, vagy mindenkit, aki hozzáér, az élei pedig szintén baleset veszélyesek, szinte felszakítja az ember bőrét (és húsát is, bár ez itt egy kissé naturális).
Amikor végeztünk a Bazárral, célszerű a mozgólépcsővel vissza menni a felső úthoz. Itt egy kicsit felfelé kell menni, majd a Rondella után a várfal tövében el kell balra kanyarodni. Ez után bejutunk egy udvarba (itt végződik a Történeti Múzeum látogatása). Ha tovább megyünk egyenesen, akkor egy érdekes részre jutunk. Amikor jöttünk, a Palotaszintre jutottunk fel (az udvarok szintje). De az Országos Széchenyi Könyvtár és a belső udvar között van egy keskeny rész, ami kb 10 m-el van az udvar szintje alatt és mint egy átjáró, eljuthatunk a Könyvtár északi oldalára. Innen tovább (jelenleg) nem lehet menni (itt is van egy bejárata a Könyvtárnak), de most jön az érdekes rész. Gyakorlatilag visszakanyarodva, de a Tabán felőli oldalon van egy hosszú, keskeny függő folyosó, itt kb. fél magasságban végig lehet menni a Könyvár déli oldaláig. Mit ne mondjak, igen érdekes és maga a kilátás is nagyon szép. Ha ezen végig haladtunk, akkor visszajutunk a fent említett udvarba. Ott le kell menni a Rondella melletti lépcsőn és a Buzogány torony mellett jobbra kanyarodva kb 200 m-re el is érjük a lift alsó állomását (persze oda-vissza is meg lehet csinálni ezt az utat, de szerintem a Várból levezető utat és a kilátást legalább egyszer abszolválni kell!). Most már csak a kocsit kell megtalálni!


Vissza a főoldalra (katalógus)





















az átjáró a Könyvtár mellett
az átjáró a Könyvtár mellett
a függő folyosó a Könyvtár mellett
a függő folyosó a Könyvtár mellett

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. augusztus 25., hétfő

Magyarország, Komárom, SzG3


Tulajdonképpen az az érdekes Komáromban, hogy igazából nem is Komáromban járunk, hanem Új-Szőnyben. Az igazi Komárom a szlovák oldalon található, városházástól, belvárosostól (Komárno - Révkomárom). A mi Komáromunk csak 1896 óta viseli a nevet, mikor akkor egyesült a Duna túlpartján lévő várossal. Szőnnyel pedig 1977-ben. Miután 1945 után odaát ragadt Komárom, a maradék nem vette vissza az eredeti nevét, Komárom maradt továbbra is.
Ez az oldal inkább egy mezővároshoz hasonlít, bár a főút mellett azért található néhány panel ház is. De amint ezeket elhagyjuk, csak családi házak találhatóak. Meg az erődök, lévén ezek miatt jönnek ide az emberek, de ezt a témát már korábban kitárgyaltam. Mi van még? A hídról lejövő főutca szóra sem érdemes, pont olyan mint más bevásárló utca, némi vidékies felhanggal. Ami viszont szép (talán idéntől, mert a Panoramio-n még a feltúrás látható), az a Szabadság tér. Nagyon szépen megcsinálták, valahogy esztétikailag is összejött a dolog (szerintem). A tér két oldalán a Polgármesteri Hivatal és a Petőfi Sándor általános iskola épületei találhatóak. Az iskoláról először azt hittem, hogy egy palota, de kiderült, hogy nem. A Polgármesteri Iroda a pompás architektúráján kívül a színével is kitűnik, elég ritkán alkalmazzák. A külseje tökéletesen rendbe lett hozva (belül nem voltam). Innen két sarokra található a horgász tó, ami azért ritkaság egy városon belül. Szépen körbe lehet járni, a partján vadkacsák szunyálnak (ilyet meg csak Puchbergben láttam eddig), a tóban több sziget (nem lehet bemenni oda) és szép nádasok vannak. Nyugalmas csendes hely.
Található még Komáromban egy Jókai mellszobor is, de az "igazi" a túlsó oldalon van, ez egész alakos, lévén Jókai Komáromban (Révkomárom - Komárno) született, de ez akkor a túlparti várost jelentette.
Ha megnéztük az erődöket, akkor esetleg érdemes egy sétát még itt a belvárosban tenni. Ha a régi 1-en elindulunk Tata felé, akkor nemsokára Szőnyben lehetünk (ami Komárom csatolt területe), ott található a Solymosy-Gyürky kastély, erről is írtam korábban.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
 a Petőfi Sándor általános iskola
 a Petőfi Sándor általános iskola
 a Polgármesteri Hivatal
a Szabadság tér
 a Polgármesteri Hivatal
 a Polgármesteri Hivatal
a Szabadság tér

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. augusztus 11., hétfő

Magyarország, Nadap, a Szintezési Ősjegy, SzG3


Nadap a Velencei tó ÉK-i csücskétől nem messze található. itt is igaz, már sokszor elmentem a közelében, de csak most volt időm megtekinteni, pedig már korábban is megtehettem volna, már csak geodéziai végzettségem miatt is (még szigorlatoztam is belőle). A megközelíthetősége egy kicsit furcsa, mert amikor a faluban le kell térni a főútról balra (itt szerencsére tábla mutatja az irányt), a keskeny, igaz szilárd burkolatú útról nehezen tételezi fel, hogy megy valahová. Ugyanis szinte a kerteken megy keresztül, közvetlenül a házak mellett, alig egy autónyi széles. Ráadásul a leágazás után van egy Y elágazás, itt viszont nem jelöli semmi az irányt. lehet, hogy nem véletlen, mivel az út egy hurkot ír le és mindkét irányból óda lehet jutni. Ennyit a megközelíthetőségről.
Most némi kis történelem. Minden ország alapvető érdeke, hogy területéről pontos adatokkal rendelkezzen. Az egyik lényegi jellemző a magassági adatok halmaza. Még hadászati jelentősége is van annak (a gazdaságin túl), hogy egy adott terep pont milyen magas, mekkorák a lejtésviszonyok, hol tudok átkelni egy hegységen egy hadsereggel, stb. Az Osztrák - magyar Monarchiában első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873–1913 között végezte el. Az alap a trieszti Molo Sartorio mércéjén az Adriai tenger középvízszintje volt. Az innen mért magasságokat hívtuk Adria feletti magasságnak. Ekkor a Monarchiában több szintezési alappontot létesítettek, ebből jelenleg egy esik hazánk területére, konkrétan Nadapra. Ezek a szintezési jegyek az ősjegyek. Általában olyan helyekre esett a választás, amelyek geológiailag stabilak, nálunk ez a Velencei hegység, ez a legstabilabb hely Mo-n. 1949 után újabb mérések történtek hazánkban és további hat alappontot létesítettek. 1960-ban rendelték el, hogy a szocialista országok térjenek át a balti magasságra amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint (adriai). Ekkor a már meglévő alapszinthez létesítettek egy balti alapszintet is itt. Az új magasságokat a terveken mBf-el jelöltük (méter Balti felett). Hogy tovább bonyolódjon a helyzet (vagy egyszerűsödjön), 1994-ben elkezdték létrehozni az egységes európai rendszert, ez a UELN-95, melynek a magassági alapja (az egységes alapszint felülete) az amszterdami vízmagasságmérő nullpontja. Ez mintegy 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál. Az erre történő átállás folyamatban van. Ha mindenki átáll, akkor nem lehet probléma abból, hogy pld. határ csatlakozásnál épül egy híd és a két eltérő magassági rendszer miatt a híd kb 15 cm szinteltéréssel érkezik el a folyóközepére a két oldal felől. Már ha nem egyeztettek előtte, hogy melyik rendszert használják a tervezéskor, de már sokszor láttunk úgy félreértést, hogy mindenki a saját rendszerét evidensnek tartotta és fel sem merült benne, hogy a másiknak talán más rendszere van (nem politikai!!!).

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a szintezési Ősjegy
 a szintezési Ősjegy melletti szikla
  a szintezési Ősjegy
  a szintezési Ősjegy
  a szintezési Ősjegy információs táblája
a szintezési Ősjegy melletti szikla

Vissza a főoldalra (katalógus)