2013. szeptember 19., csütörtök

Magyarország, Budapest, a Dohány utcai (nagy) zsinagóga, SzG3



Eddig akár hányszor erre jöttem, mindig rossz volt az idő, most végre tudtam szép képeket készíteni erről a zsinagógáról. Korábban már voltam itt koncerteken, így most csak a külső részeket fényképeztem le. 
A zsinagóga a szakrális alapfunkciója mellett még temető és kiállító hely is egyben. A temetőről el kell mondani, hogy egyedülálló, hogy egy zsinagóga területén található, mivel a zsidó szokások szerint a temetőket nem helyezik a zsinagógák mellé. Itt a II. VH okozta körülmények miatt történt ezzel ellenkezően (itt volt a zsidó gettó is) és a sírok bolygatásának tilalma még ennél is erősebb, így később nem került a sírok áthelyezésére. Viszont a temető nem nyilvános hely, oda csak a családtagok mehetnek be. A kert mellett van a Holokauszt emlékpark, az itt található és szomorú fűzet imitáló alkotást Varga Imre tervezte. Maga a zsinagóga mór stílusban épült. A zsinagógát 1859-ben avatták fel. A zsinagóga a neológ zsidóság temploma és mint ilyen, Európában a legnagyobb. A konzervatívabb zsidók temploma a Rumbach Sebestyén utcában található.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
a Dohány utcai (nagy) zsinagóga

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. szeptember 17., kedd

Magyarország, Budapest, a Gozsdu udvar, SzG3



Nemrég hivatalos ügyben a Belvárosban voltam, és megnéztem néhány helyet hogy mostanában miként néznek ki? Ezek egyike a Gozsdu udvar. Egy időben elég sokat szerepelt a médiákban, mivel valami jogi vita volt, ha jól tudom, Gozsdu Manó örököseivel. Ugyanis ez a háztömbsor (nevezzük így) az Ő alapítványa révén jött létre az 1900-as évek elején. Amúgy az egész egy nagy sematikus épületsor, tulajdonképpen semmi szép nincs rajta. Sokáig szellemépületként "funkcionált", mígnem 1999-ben magán befektetőknek el nem adták. Ez sem ment simán, mivel itt is többszöri tulajdonos váltás történt. Állítólag az épületek nagy része még most is lakatlan, de legalább a passzázssort lehet használni. "A Gozsdu-udvar összesen 60 000 m² beépített terület foglal magába, és az épületegyüttes földszintjén a 200 méter hosszú sétány körül 12 000 m² kereskedelmi területtel rendelkezik. Az épületegyüttes áll 7 régi, eredeti épületből (számozásuk I-től VII-ig), melyek 6 udvart fognak közre (A-tól F-ig), valamint egy új épületből, amely a IV-hez dilatációs réssel csatlakozva a Holló utcáig ér, illetve a Holló utca 6-tal acélszerkezetű gyaloghídon kapcsolódik össze". (Wikipedia).
A passzázs soron rengeteg kávézó, étterem található. Már nappal is nagy a tömeg (hiszen a Deák tér és a kis kőrút igen közel van), de állítólag egy egy hétvégi napon százezer ember is megfordulhat itt (ezt egy biztonsági ember mondta). Miután a passzázs az egyik oldalon bele csatlakozik a Király utcába, szerves részét alkotja a már korábban elkészült "etető" negyednek. Ha itt valaki éhen hal, magára vessen.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
a Gozsdu udvar

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. szeptember 12., csütörtök

Magyarország, Pázmánd, hidrokvarcit sziklák, SzG3



Aki ismer engem, tudja, hogy a sziklák, mint természeti jelenségek, az egyik kedvenceim közé tartoznak. Ez egy sziklás hely, még ha a kiterjedését nézve nem is túl nagy, de legalább van. Mondjuk én a mészkősziklákat szeretem a legjobban, de itt hidrokvarcit kristályos kőzetek alkotta sziklákat lehet találni. Azt sokan tudják, hogy a Velencei hegység (ez így a hivatalos, de még dombságnak is alig mondható) alapvetően gránitból, tehát egy igen szilárd kőzetből épül fel. Ezért található itt hazánk magassági alappontja is, mivel a tektonikus mozgások is itt a legminimálisabbak. A Pázmánd határában található sziklák könnyen elérhetőek az M7 autópálya felől, pont a legjobb helyen van egy kijárat. Még a falu autópálya felőli végénél le kell tenni a kocsit és toronyiránt el kell indulni a sziklák felé. Kb. 100 m-t kell telkek mellett menni, ekkor érünk be a sziklák közé. Innen balra fordul az út a bemegy a sziklák közé. Ez azért kellemes, mert nem igazán emlékszem olyan helyre Mo-n, ahol sziklák között vezetne a turista út, talán a Rám szakadék egy kis szakaszán. Sajnos ez sem tart túl sokáig, talán 150-200 m hosszan, de az legalább elég érdekes. Ha felértünk a dombtetőre, ott három keresztet találunk, némelyik talapzata már el kezdett omladozni. A dombtetőről körpanorámát élvezhetünk.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák, kilátás a dombtetőről
Pázmánd, a három kereszt
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. augusztus 24., szombat

Magyarország, Dobogókő, SzG3



Egy másik jó kiránduló helyet mutatok be amelyet Budapestről könnyen el lehet érni, ez Dobogókő. Mi legutóbb télen voltunk itt, így ezeket a képeket tettem fel. Sok felé el lehet innen menni kirándulni, talán a legjobb és a legszebb a Prédikálószék felé, vagy a Rám szakadék felé (figyelem: a szakadék csak lentről felfelé járható - tehát Dömös felől!).

Vissza a főoldalra (katalógus)

 Dobogókő télen
  Dobogókő télen
  Dobogókő télen
 Dobogókő télen

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest - Tündér szikla, SzG3



Budapestben az a jó (többek között), hogy ha valakinek csak egy rövid ideje van éppen arra, hogy kiránduljon, akkor sem kell messzire mennie. Az egyik jó cél a Tündér szikla. Már sokan látták, amikor a Libegőn felmentek a Jánoshegyre, vagy visszafelé. Igen látványos sziklacsoport. Mi már többször megtettük az utat felfelé és lefelé is. Felfelé a Libegő zugligeti alsó állomásától kell elindulni felfelé. Lehet a Libegő alatti lépcsősoron elindulni felfelé, vagy a Zugligeti úton, ekkor figyelni kell, hogy jobbra mikor kell elkanyarodni.Ha felértünk a szikla alá, akkor (ha szemben állunk vele) balra el kell menni úgy 200-300 m-t, ott megy visszafelé az út a szikla tetejére. Igen jó kilátó pont. Innen már könnyű a Jánoshegyre eljutni, jó a turista jelzés. Sajnos a downhillesek (azok a kerékpárosok, akik valahogy feljuttatják a kerékpárjukat a helyre, majd lezúdulnak onnan) igen ön és közveszélyesen robognak ezen a szakaszon lefelé, valamint az utakat is szép fokozatosan kezdik tönkre tenni (nem lehet velük kezdeni valamit?), tehát fő az óvatosság.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Tündér szikla
 a Tündér szikla
 a Tündér szikla
a Tündér szikla

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest, Történelmi lakónegyed, SzG3



Korábban már foglalkoztam a palota résszel, most áttekintjük az un. történelmi lakónegyedet, mivel ez Mo. talán leglátogatottabb része. A terület a Budai vár északi részét foglalja el. Az itt található fontosabb épületeket inkább csak felsorolom, mert ha egyenként sorra vennénk igencsak hosszú lenne a beszámoló. A wikipedián részletesen lehet tájékozódni róluk.

a Történelmi lakónegyed
 
Vissza a főoldalra (katalógus)

Az itt található történelmi emlékek listája:
Dísz tér
Gótikus lakóházak
Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Telefónia Múzeum
Halászbástya
Mária Magdolna-templom
Szentháromság tér
Mátyás-templom
Régi budai városháza
Szentháromság-szobor
Arany Sas Patika Múzeum
Bécsi kapu tér
Bécsi kapu
Budavári evangélikus templom
Magyar Országos Levéltár
Budavári Labirintus
Sziklakórház


A Várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. Északról, a Széll Kálmán tértől a 16-os, 16A, valamint a 116-os busszal, vagy gyalog, nyugatról, az Attila út felől gyalog és liften, délről, a Tabántól gyalog, míg keletről a 16-os busszal valamint a siklóval és a Toldy, illetve az Egyetemi Katolikus Gimnázium, valamint a Halászbástya mellett gyalog lehet feljutni.
(Wikipedia)

 a Hadtörténeti múzeum
 a Halászbástya
 a volt helyőrségi templom tornya (Mária Magdolna templom)
 a Mátyás templom
 a Bécsi kapu
 az Országos levéltár
 a lakónegyed

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. augusztus 22., csütörtök

Magyarország, Budapest, Vajdahunyad vára (Történelmi épületcsoport), SzG3



Most a Városligetbe látogatunk el, ott is a Vajdahunyad várát nézzük meg, hivatalos nevén Történelmi Épületcsoportot. Alpár Ignác alkotása.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.



a Vajdahunyad vára

Részei:
Román kori épületcsoport:
Ún. Jáki kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, minden vasárnap szentmisét tartanak benne. Gyakran rendeznek benne esküvőket, koncerteket.
Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.
Auditórium.
Kínzótorony – 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt felvidéki várak részleteit utánozza.
Tompa-torony (a tó felőli oldalon).
Oroszlános kőhíd.
Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.
Segesvári bástyatorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú.
Gótikus épületcsoport:
A Nyebojsza-torony, az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata meghatározza a főhomlokzat karakterét.
A Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvarból merítenek ihletet.
Lovagterem.
A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
Dómhomlokzat.
Hunyadi-udvar – kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.
A segesvári vár Apostolok tornyának másolata.
Reneszánsz–barokk épületcsoport:
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete valódi osztrák barokk stílusú palota. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
Az épületegyüttes délkeleti sarkán álló Katalin-bástyatorony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
A tó felől látható Német-homlokzat német reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílust utánoz, tetőgerincén delfines díszítés látható.
Több köztéri szobor is található itt:
Alpár Ignác (Telcs Ede alkotása 1931-ből – a főbejárattal szemben)
Károlyi Sándor szobra (a Hunyadi-udvaron, Stróbl Alajos alkotása)
Anonymus (Ligeti Miklós alkotása)
A délkeleti sétányon Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra.
A romantikus várkastély falai között található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyedülállóan gazdag gyűjteménye.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum több százezres muzeális tárgyállománya egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Gyűjteményében megtalálható például az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, továbbá hazai és külföldi mezőgazdasági eszközök és gépek széles spektruma. A látogatók és szakemberek körében egyaránt nagy érdeklődést vált ki a világhírű trófeagyűjtemény. A kiállításban időrendi sorrendben láthatók az egykor, vagy még ma is világrekordnak számító szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznótrófeák. A múzeum nagy értékei között tartjuk számon a XIX. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekcióját. Ugyanilyen becsben tartjuk a XVI. és XIX. század között a külföldi piacokon is népszerű szürke magyar szarvasmarhák koponyagyűjteményét, vagy az igazi kézműves remeknek számító lószerszámokat, ahogyan a nagy számban kiállított vadászfegyvereket és a méltán világhírű magyar szőlészet és borászat rendkívül gazdag tárgyi rekvizitumait.

(Forrás: wikipedia)

Most (2010) erősen fel van túrva az út a múzeumon keresztül, valamint a Műjégpályát is éppen felújítják, így a környezet most egy kicsit nyögvenyelős, de egyszer majd csak elmúlik.
  
Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Mezőgazdasági Múzeum
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Vajdahunyad vára
 a Jáki kápolna
 a kerengő
a Vajdahunyad vára

Vissza a főoldalra (katalógus)