Most a Városligetbe látogatunk el, ott is a Vajdahunyad várát nézzük meg, hivatalos nevén Történelmi Épületcsoportot. Alpár Ignác alkotása.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.
Részei:
Román kori épületcsoport:
Ún. Jáki kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, minden vasárnap szentmisét tartanak benne. Gyakran rendeznek benne esküvőket, koncerteket.
Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.
Auditórium.
Kínzótorony – 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt felvidéki várak részleteit utánozza.
Tompa-torony (a tó felőli oldalon).
Oroszlános kőhíd.
Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.
Segesvári bástyatorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú.
Gótikus épületcsoport:
A Nyebojsza-torony, az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata meghatározza a főhomlokzat karakterét.
A Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvarból merítenek ihletet.
Lovagterem.
A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
Dómhomlokzat.
Hunyadi-udvar – kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.
A segesvári vár Apostolok tornyának másolata.
Reneszánsz–barokk épületcsoport:
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete valódi osztrák barokk stílusú palota. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
Az épületegyüttes délkeleti sarkán álló Katalin-bástyatorony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
A tó felől látható Német-homlokzat német reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílust utánoz, tetőgerincén delfines díszítés látható.
Több köztéri szobor is található itt:
Alpár Ignác (Telcs Ede alkotása 1931-ből – a főbejárattal szemben)
Károlyi Sándor szobra (a Hunyadi-udvaron, Stróbl Alajos alkotása)
Anonymus (Ligeti Miklós alkotása)
A délkeleti sétányon Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra.
A romantikus várkastély falai között található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyedülállóan gazdag gyűjteménye.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum több százezres muzeális tárgyállománya egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Gyűjteményében megtalálható például az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, továbbá hazai és külföldi mezőgazdasági eszközök és gépek széles spektruma. A látogatók és szakemberek körében egyaránt nagy érdeklődést vált ki a világhírű trófeagyűjtemény. A kiállításban időrendi sorrendben láthatók az egykor, vagy még ma is világrekordnak számító szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznótrófeák. A múzeum nagy értékei között tartjuk számon a XIX. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekcióját. Ugyanilyen becsben tartjuk a XVI. és XIX. század között a külföldi piacokon is népszerű szürke magyar szarvasmarhák koponyagyűjteményét, vagy az igazi kézműves remeknek számító lószerszámokat, ahogyan a nagy számban kiállított vadászfegyvereket és a méltán világhírű magyar szőlészet és borászat rendkívül gazdag tárgyi rekvizitumait.
(Forrás: wikipedia)
Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.
a Vajdahunyad vára
Részei:
Román kori épületcsoport:
Ún. Jáki kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, minden vasárnap szentmisét tartanak benne. Gyakran rendeznek benne esküvőket, koncerteket.
Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.
Auditórium.
Kínzótorony – 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt felvidéki várak részleteit utánozza.
Tompa-torony (a tó felőli oldalon).
Oroszlános kőhíd.
Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.
Segesvári bástyatorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú.
Gótikus épületcsoport:
A Nyebojsza-torony, az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata meghatározza a főhomlokzat karakterét.
A Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvarból merítenek ihletet.
Lovagterem.
A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
Dómhomlokzat.
Hunyadi-udvar – kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.
A segesvári vár Apostolok tornyának másolata.
Reneszánsz–barokk épületcsoport:
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete valódi osztrák barokk stílusú palota. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
Az épületegyüttes délkeleti sarkán álló Katalin-bástyatorony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
A tó felől látható Német-homlokzat német reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílust utánoz, tetőgerincén delfines díszítés látható.
Több köztéri szobor is található itt:
Alpár Ignác (Telcs Ede alkotása 1931-ből – a főbejárattal szemben)
Károlyi Sándor szobra (a Hunyadi-udvaron, Stróbl Alajos alkotása)
Anonymus (Ligeti Miklós alkotása)
A délkeleti sétányon Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra.
A romantikus várkastély falai között található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyedülállóan gazdag gyűjteménye.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum több százezres muzeális tárgyállománya egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Gyűjteményében megtalálható például az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, továbbá hazai és külföldi mezőgazdasági eszközök és gépek széles spektruma. A látogatók és szakemberek körében egyaránt nagy érdeklődést vált ki a világhírű trófeagyűjtemény. A kiállításban időrendi sorrendben láthatók az egykor, vagy még ma is világrekordnak számító szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznótrófeák. A múzeum nagy értékei között tartjuk számon a XIX. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekcióját. Ugyanilyen becsben tartjuk a XVI. és XIX. század között a külföldi piacokon is népszerű szürke magyar szarvasmarhák koponyagyűjteményét, vagy az igazi kézműves remeknek számító lószerszámokat, ahogyan a nagy számban kiállított vadászfegyvereket és a méltán világhírű magyar szőlészet és borászat rendkívül gazdag tárgyi rekvizitumait.
(Forrás: wikipedia)
Most (2010) erősen fel van túrva az út a múzeumon keresztül, valamint a Műjégpályát is éppen felújítják, így a környezet most egy kicsit nyögvenyelős, de egyszer majd csak elmúlik.
Vissza a főoldalra (katalógus)
Vissza a főoldalra (katalógus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése