2015. június 3., szerda

Magyarország, Visegrád, a királyi palota, SzG3


Egy szép áprilisi hétvégén megint a hónom alá kaptam az unokámat és eljöttünk megnézni a visegrádi királyi palotát. Ezt már több okból kifolyólag is meg akartam tenni, ezek közül az egyik, hogy a Visegrád nagy beszámolóhoz már csak ez hiányzott (a Salamon torony, a Fellegvár és az Arborétum már korábban felkerült ide). Ami viszont eddig visszatartott az az - amit már más történelmi helyek kialakításánál már említettem - , hogy nem vagyok benne biztos, hogy ez a fajta "leletmentés" az én ízlésemnek teljesen megfelel-e? Ez alatt azt érte, hogy egy bizonyos szintig ráépítenek a megmaradt romokra, de csak egy bizonyos szintig, majd ezeket a részeket (legalább is kívülről) lefestik fehérre. Már többször jártam erre, ez a fehér, halottas szín eddig elriasztott. De most vettem egy nagy levegőt és megnéztem. Azt viszont el kell mondanom, hogy az unokámnak nagyon tetszett, minden zugot meg kellett tekinteni, nem lehetett kihagyni egyetlen lépcsőt, szobát, udvart sem. Becslésem szerint legalább 3 órát eltöltött itt, ami egy 6 éves gyerektől azért szép teljesítmény. 
De térjünk vissza az elejére. A palota mellett van egy szép nagy parkoló, most elégnek bizonyult a látogatók számához. A pénztár a bejáratnál lévő fogadó épületben található. Ha ezen túljutottunk, akkor szabad a vásár, igen sokfelé el lehet kezdeni a sétát. Mi a dísz udvarral kezdtük. Ezt jelentős részben kibővítették, az udvari szinten és az emeleti szinten is körbe lehet járni. Innen fel lehet jutni a legfelső udvarig is, itt található a híres oroszlános kút (másolata). Még itt is igen szerteágazóan el lehet sétálgatni. Innen van a legjobb rálátás is a díszudvarra. Visszatérve az alacsonyabb szintekre, több berendezett szobával is találkozhatunk. A végén megtekinthetjük a helyreállított fűszerkertet és a palota díszkertjét is. A palotából kitűnő kilátás nyílik a Dunakanyarra. A palota történelmével most nem foglalkoztam, az megtekinthető az interneten.



Vissza a főoldalra (katalógus)



 a díszudvar
 a díszudvar
 a díszudvar
 a díszudvar

 az oroszlános kút
 a díszudvar
a díszudvar



 a díszudvar

 a díszudvar



a kőtár


1. kiegészítés:

Most hétvégén (2015. 07. 12.)  ismét ellátogattunk Visegrádra, a palota játékokra. Az az igazság, hogy engem az ilyen dolog nem nagyon tud megfogni, valahogy mindig idegenkedtem tőle, de szerencsére az unokámnak meg tetszett és ez a lényeg. Néhány képet felteszek az eseményről. Javaslat: ne sajnálja senki a kicsit drágább jegyet a fedett lelátóra (mi sem tettük ezt), hosszabb nézelődés esetén megment a hőgutától!









Vissza a főoldalra (katalógus)

2015. január 26., hétfő

Magyarország, Tura, a Schossberger kastély, SzG3


Ismét találtam egy olyan kastélyt, amiben hatalmas turisztikai lehetőségek lennének (vannak), csak sok sok sok pénz kellene hozzá. Közel van Budapesthez, felújítva és berendezve a parkkal együtt egy elsőrangú látvány lehetne.
Nevén nevezve ez lenne a turai Schossberger kastély. 
Könnyen ide lehet találni, még a faluban is szépen ki van táblázva a helye. Mondjuk elég nehéz lenne eltéveszteni a kb. 10 hektáros parkot, csak addig kell körülötte menni, amíg a bejáratra nem bukkanunk. Ahol az a kellemes meglepetés ér bennünket, hogy bár belépődíjat fizetni kell, de megtekinthető a hely, beleértve a kastély nagy részét is. Ami persze jó magyar szokás szerint alaposan leromlott állapotban van, ami nem is csoda, amin átment:
A Schossberger család az Esterházyaktól vette meg Turát, mint birtokot és itt építtette ezt a csodapalotát francia neoreneszánsz stílusban, elsősorban a Loire menti kastélyokra hajaz. Itt elsősorban a sok magas kéményre és a külső kerek lépcsőházra gondolok, de az egész azért elférne a Loire mellett. 
10 évig épült (állítólag ezt is Ybl Miklós tervezte, de nem bizonyított). A II. VH alatt és után először német, majd szovjet főhadiszállás volt (hol máshol), majd kórház lett. Később iskolaként működött. Még később egy közelebbről meg nem határozott állami vállalaté lett, amely teljesen elhanyagolta. Az épület felújítása 2005-ben megkezdődött, amiből azért sok minden még nem látszik. Pedig a maga nemében a kastély korának egyik legmodernebben felszerelt példánya volt:
volt itt vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtők a fűtés helyett a szellőzést szolgálták. A tetőről nyolc fényakna szórta lefelé a fényt az előcsarnok feletti üvegtetőre, amely így napfénybe borította a kastély közepén lévő előcsarnokot. Amúgy elég nagy részét be lehet járni, beleértve a kastélyhoz szervesen csatlakozó szögletes Orangerie-t is (magyarul pálmaház), csak hát..... Az állapot nagyon siralmas. A park zöme is életveszélyes, azt is fel kellene újítani.
A fentiek ellenére viszonylag sokan látogatták még így is, ez kissé meglepő volt a számomra. De ez is mutatja az érdeklődést, felújítva, berendezve tényleg egy csoda lenne.

Persze azóta lett új gazdája, úgy véletlenül. Ne dudd gi (co. Fülig Jimmy/Rejtő)!

Vissza a főoldalra (katalógus)

 Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
 Tura, a Schossberger kastély 
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
 Tura, a Schossberger kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. november 25., kedd

Magyarország, Kecskemét, SzG3


Kecskemétre elsősorban a repülőnap miatt szoktunk ellátogatni. Legutóbb valamikor decemberben voltam ott, már megkezdődött a karácsonyi kirakodóvásár a parkban, a hó miatt volt a városnak egy kellemes téli hangulata. A város nagyon rendezettnek tűnt és igen jól karbantartottnak. A belvárosnak is van egy összefogott, egységes képe.A város kulturális élete is sokrétű:
Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt.
Kecskeméten született Kelemen László (1762-1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat.
1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője.
1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet.
1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő "hírös városnak", míg Móricz Zsigmond "a magyar nép munkás élete mintaterületének" nevezte Kecskemétet.
Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, továbbá az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet.
1889-ben adják ki Mikszáth Kálmán török időkben játszódó romantikus regényét, A beszélő köntös címmel, melynek helyszíne Kecskemét.
1912-ben Iványi-Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti Művésztelep. A város híres festője volt Muraközy János (1824-1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf. A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.
A Pannónia Filmstúdió helyi műtermében különösen az elmúlt években születtek nagy sikerű, fesztiváldíjas alkotások.
Kecskeméten számos közgyűjtemény, múzeum és szellemi-művészeti műhely tevékenykedik. Országos jelentőségű a Katona József Múzeum, a Ráday-Múzeum, a Magyar Naív Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékház és -Múzeum, az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény. A művészeti-szellemi műhelyek közül a Zománcművészeti Alkotóműhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Forrás c. irodalmi folyóirat szerkesztősége emelhető ki. A Kodály-hagyományokat élteti a már említett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola is.
Kecskemét központi múzeuma a Katona József Múzeum. A Vasútkertben álló eklektikus épületben gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Ugyancsak állandó tárlattal várja a látogatókat a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban - mely a megyei közművelődés szakmai központja - a számtalan színházi előadás, időszakos kiállítás stb. mellett rendszeresen láthatók az itteni Nemzetközi Kerámiastúdió és a Zománcművészeti Alkotótelep lakóinak munkái.
(szöveg: wikipedia)

A beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. november 18., kedd

Magyarország, Budapest, a Szemlő-hegyi barlang, SzG3


Budapest másik látogatható barlangja a Szemlő-hegyi barlang. Nincs igazán messze a Pál-völgyi barlangtól, és ahogy írtam érdemes kombi jegyet venni, mert így olcsóbb a két barlang meglátogatása.
Viszonylag későn, az 1930-as években fedezték fel és rövid idő alatt igen sok néven szerepelt: Szemlőhegyi-barlang, Zöldmáli cseppkőbarlang, Egyetemiek barlangja, Kadić-barlang, Rothermere-barlang, Kadić Ottokár-aragonitbarlang. Kadić Ottokár a Földtani Intézet főgeológusa volt (Ő is részt vett a kutatásban), Rothermere (ha jól gondolom) az a lord volt, aki a 2 VH közötti időszakban magyar barátságával tűnt ki, és egy ésszerű javaslatot tett olyan magyar lakta területek visszacsatolására Trianon után, amelyeket szerinte jogtalanul csatoltak el (az álláspontja az volt, hogy a régi határok nem visszaállíthatóak, Mo kapja meg a büntetését, de ami sok az sok, ennyit nem lett volna szabad elvenni, tehát vissza jár. Amennyire valamelyest járatos vagyok a történelemben, ez volt az összes elképzelés közül a legésszerűbb és legelfogadhatóbb, persze nem lett belőle semmi). 
De vissza a barlanghoz:
A barlang egy hasadék barlang, amelyet a hévizek alakítottak ki. Már az első kutatóknak is feltűnt a sok borsókő, amelyek anyaga nem a szokásos kalcit, hanem az aragonit volt, ez bizonyította a hévizes eredetét. Már ekkor indítványozták a barlang megnyitását, de csak 1986-ban nyitották meg. Eredetileg lifttel tervezték a bejutást, az akna is elkészült (az egyik képen látszik is), de végül is egy mesterséges alagúton lehet eljutni a tényleges barlangig. 
Először persze a fogadó épületbe jutunk be, itt van a pénztár, egy kis interaktív kiállítás. Maga a túra kb 35-40 perc. Lényegesen könnyebb a bejárás, mint a Pál-völgyi barlangé, létrán sem kell mászni, kényelmes sétával megtekinthető. Látványos cseppkövek nincsenek itt, a fő érdekesség a sok borsókő. Ezért is nevezik a barlangot Budapest virágos kertjének.
A barlang felett van egy kis játszó tér valamint egy geológiai tanösvény.
A barlang látogatások minden óra 00-kor indulnak, a kedd szünnap. 12 fokC a barlang állandó hőmérséklete.



Vissza a főoldalra (katalógus)

  a Szemlő-hegyi barlang, a fogadó épület
 a Szemlő-hegyi barlang, a fogadó épület bejárata
 a Szemlő-hegyi barlang
 a Szemlő-hegyi barlang
 a Szemlő-hegyi barlang, a liftakna
 a Szemlő-hegyi barlang
 a Szemlő-hegyi barlang
 a Szemlő-hegyi barlang
 a Szemlő-hegyi barlang
 a Szemlő-hegyi barlang
a Szemlő-hegyi barlang
 feljárat a tanösvényhez és a játszótérhez
 a geológiai tanösvény információs táblája
a geológiai tanösvény

Vissza a főoldalra (katalógus)