2014. augusztus 25., hétfő

Magyarország, Komárom, SzG3


Tulajdonképpen az az érdekes Komáromban, hogy igazából nem is Komáromban járunk, hanem Új-Szőnyben. Az igazi Komárom a szlovák oldalon található, városházástól, belvárosostól (Komárno - Révkomárom). A mi Komáromunk csak 1896 óta viseli a nevet, mikor akkor egyesült a Duna túlpartján lévő várossal. Szőnnyel pedig 1977-ben. Miután 1945 után odaát ragadt Komárom, a maradék nem vette vissza az eredeti nevét, Komárom maradt továbbra is.
Ez az oldal inkább egy mezővároshoz hasonlít, bár a főút mellett azért található néhány panel ház is. De amint ezeket elhagyjuk, csak családi házak találhatóak. Meg az erődök, lévén ezek miatt jönnek ide az emberek, de ezt a témát már korábban kitárgyaltam. Mi van még? A hídról lejövő főutca szóra sem érdemes, pont olyan mint más bevásárló utca, némi vidékies felhanggal. Ami viszont szép (talán idéntől, mert a Panoramio-n még a feltúrás látható), az a Szabadság tér. Nagyon szépen megcsinálták, valahogy esztétikailag is összejött a dolog (szerintem). A tér két oldalán a Polgármesteri Hivatal és a Petőfi Sándor általános iskola épületei találhatóak. Az iskoláról először azt hittem, hogy egy palota, de kiderült, hogy nem. A Polgármesteri Iroda a pompás architektúráján kívül a színével is kitűnik, elég ritkán alkalmazzák. A külseje tökéletesen rendbe lett hozva (belül nem voltam). Innen két sarokra található a horgász tó, ami azért ritkaság egy városon belül. Szépen körbe lehet járni, a partján vadkacsák szunyálnak (ilyet meg csak Puchbergben láttam eddig), a tóban több sziget (nem lehet bemenni oda) és szép nádasok vannak. Nyugalmas csendes hely.
Található még Komáromban egy Jókai mellszobor is, de az "igazi" a túlsó oldalon van, ez egész alakos, lévén Jókai Komáromban (Révkomárom - Komárno) született, de ez akkor a túlparti várost jelentette.
Ha megnéztük az erődöket, akkor esetleg érdemes egy sétát még itt a belvárosban tenni. Ha a régi 1-en elindulunk Tata felé, akkor nemsokára Szőnyben lehetünk (ami Komárom csatolt területe), ott található a Solymosy-Gyürky kastély, erről is írtam korábban.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
 a Petőfi Sándor általános iskola
 a Petőfi Sándor általános iskola
 a Polgármesteri Hivatal
a Szabadság tér
 a Polgármesteri Hivatal
 a Polgármesteri Hivatal
a Szabadság tér

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. augusztus 11., hétfő

Magyarország, Nadap, a Szintezési Ősjegy, SzG3


Nadap a Velencei tó ÉK-i csücskétől nem messze található. itt is igaz, már sokszor elmentem a közelében, de csak most volt időm megtekinteni, pedig már korábban is megtehettem volna, már csak geodéziai végzettségem miatt is (még szigorlatoztam is belőle). A megközelíthetősége egy kicsit furcsa, mert amikor a faluban le kell térni a főútról balra (itt szerencsére tábla mutatja az irányt), a keskeny, igaz szilárd burkolatú útról nehezen tételezi fel, hogy megy valahová. Ugyanis szinte a kerteken megy keresztül, közvetlenül a házak mellett, alig egy autónyi széles. Ráadásul a leágazás után van egy Y elágazás, itt viszont nem jelöli semmi az irányt. lehet, hogy nem véletlen, mivel az út egy hurkot ír le és mindkét irányból óda lehet jutni. Ennyit a megközelíthetőségről.
Most némi kis történelem. Minden ország alapvető érdeke, hogy területéről pontos adatokkal rendelkezzen. Az egyik lényegi jellemző a magassági adatok halmaza. Még hadászati jelentősége is van annak (a gazdaságin túl), hogy egy adott terep pont milyen magas, mekkorák a lejtésviszonyok, hol tudok átkelni egy hegységen egy hadsereggel, stb. Az Osztrák - magyar Monarchiában első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873–1913 között végezte el. Az alap a trieszti Molo Sartorio mércéjén az Adriai tenger középvízszintje volt. Az innen mért magasságokat hívtuk Adria feletti magasságnak. Ekkor a Monarchiában több szintezési alappontot létesítettek, ebből jelenleg egy esik hazánk területére, konkrétan Nadapra. Ezek a szintezési jegyek az ősjegyek. Általában olyan helyekre esett a választás, amelyek geológiailag stabilak, nálunk ez a Velencei hegység, ez a legstabilabb hely Mo-n. 1949 után újabb mérések történtek hazánkban és további hat alappontot létesítettek. 1960-ban rendelték el, hogy a szocialista országok térjenek át a balti magasságra amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint (adriai). Ekkor a már meglévő alapszinthez létesítettek egy balti alapszintet is itt. Az új magasságokat a terveken mBf-el jelöltük (méter Balti felett). Hogy tovább bonyolódjon a helyzet (vagy egyszerűsödjön), 1994-ben elkezdték létrehozni az egységes európai rendszert, ez a UELN-95, melynek a magassági alapja (az egységes alapszint felülete) az amszterdami vízmagasságmérő nullpontja. Ez mintegy 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál. Az erre történő átállás folyamatban van. Ha mindenki átáll, akkor nem lehet probléma abból, hogy pld. határ csatlakozásnál épül egy híd és a két eltérő magassági rendszer miatt a híd kb 15 cm szinteltéréssel érkezik el a folyóközepére a két oldal felől. Már ha nem egyeztettek előtte, hogy melyik rendszert használják a tervezéskor, de már sokszor láttunk úgy félreértést, hogy mindenki a saját rendszerét evidensnek tartotta és fel sem merült benne, hogy a másiknak talán más rendszere van (nem politikai!!!).

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a szintezési Ősjegy
 a szintezési Ősjegy melletti szikla
  a szintezési Ősjegy
  a szintezési Ősjegy
  a szintezési Ősjegy információs táblája
a szintezési Ősjegy melletti szikla

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. július 17., csütörtök

Magyarország, Visegrád, a fellegvár, SzG3



A Salamon torony után a fellegvárba mentem, most a királyi palotát kihagytam, nem volt rá időm.
Viszonylag kevesen voltak (hétköznap lévén), így a parkolóban is igen kellemes árnyékos helyet kaptam. Sajnos itt megint előjött a régi panaszom, mely szerint ha már "valahol" (jelen esetben a fellegvárnál) szolgáltat valaki, akkor azt csak igen drágán tudja megtenni. Már a belépő is egy kicsit drága volt 1.700 Ft a panoptikummal, 1.400.- Ft nélküle. Ehhez jön óránként 300 Ft parkolási díj. Ha valamit még inni is akarunk, akkor az kész katasztrófa (egy doboz német citromos alkoholmentes sör 690 Ft volt). Mint már írtam, ez a mentalitás nyugat Európában ismeretlen (kedvenc példám a Jungfrau: alul 2 CHF volt a kávé, fent 3500 m magasan 2,50 CHF, pedig oda tényleg fel kellett vinni a cuccot). Ennek ellenére azért egyszer mindenképpen érdemes eljönni ide, mivel elég szépen haladnak a vár felújításával, a bazárosodást is visszafogták (ahhoz képest, ahogy én emlékeztem rá), a kilátás pedig egyenesen pazar a Dunakanyarra.
És most lássuk a Wikipédiát, mit ír a fellegvárról:
"A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási jelvényeket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el."

Vissza a főoldalra (katalógus)



















Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Visegrád, a Salamon torony és az alsó vár, SzG3


Visegráddal kapcsolatban mindig voltak fenntartásaim (ez elsősorban a fellegvárral volt kapcsolatos, az ottani bazár jelleggel összefüggésben, e miatt sokáig bojkottáltam Visegrádot, legfeljebb az Arborétumba  (Füvészkert) látogatunk el), de ezek részben a mostani látogatásom után eltűntek.
Először a Salamon tornyot és a környékét látogattam meg. Két oldalról lehet megközelíteni, a Duna partján futó út felett átívelő kaputól nem messze egy lépcső visz fel a toronyhoz vezető útig, vagy hátólról a Nagyvillámra menő út felől némi sétával. Szerintem ez a jobb megoldás. A környezetét szépen rendbe tették, most tényleg úgy néz ki minden, mint a mikor valaminek van gazdája. Szerencsére a bóvliárusok sem lepték el a helyet (egyet sem láttam), a szokásos büfé azért megtalálható. Szóval az egésznek egy nagyon kellemes összhatása van.
Most néhány szó a Salamon torony történetéről (Wikipedia):
"A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. Ma a lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története."
A Salamon torony felé menő út mellett található a Pálffy kastély, erről külön nem írnék, mivel csak kívülről lehetett fotózni (elég kevés kép készült), ezért új beszámolót nem nyitnék róla.
A kastély egy külön, jelenleg zárt telken található, pillanatnyilag senki nem lakja (eladó, ha valakit érdekel!). Nyaralónak készült, késő romantikus stílusban. Az olasz kapcsolatokkal rendelkező Pálffy-Daun család talán nem véletlenül építtette ezt a kastélyt olasz reneszánsz stílusban, így eléggé hasonlatos a kialakítása az olasz villákéhoz (nálunk ez már kastély).

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
a Salamon torony
 a Pálffy kastély
 a Pálffy kastély
a Pálffy kastély
!
Vissza a főoldalra (katalógus)