2013. december 7., szombat

Magyarország, Somogyvár, Széchenyi kastély, SzG3


Somogyvár másik nevezetessége (a Bencés apátság romjain túl) a Széchenyi kastély lehetne, ha.... Ha már megint nem szólt volna bele a történelem a dolgokba. De beleszólt és most a kastélyban óvoda, iskola, nevelőotthon, meg számtalan más található. Pedig igen jó alap lehetett volna a Széchenyi család gyűjteménye egy szép, látogatható kastély kialakításához, de "valahogy" nyoma veszett mindennek. Maga a kastély nem túl régi, legalábbis olyan szempontból, hogy 1870-ben alakították át eklektikus stílusúvá, ami a jelenlegi formája. A Széchenyi család ásatta ki először a már említett bencés apátság romjait, innen sok kő került át ide, ezek zömét beépítették a kastély falaiba. A kastélynak 7.000 kötetes könyvtára, értéke bútorzata és hatalmas családi levéltára VOLT (nem a fesztivál). Ezek hollétéről (már ha még megvannak) semmi információt nem találtam az interneten. Mo-n nagyon sok kastély teljes berendezése úgy köddé, mint füstté vált (némelyik szó szerint). Tulajdonképpen el sem tudom képzelni, hogy milyen mennyiségű nemzeti érték tűnt el. Na erről ennyit.
Szerencsére a kastély parkja nagyon szép, úgy láttam, hogy szabadon látogatható, a látképet némileg megzavarja az oda telepített játszótér és egyéb, stílusban nem oda illő dolog. Ennek ellenére aki erre jár, szerintem egy fél-egy órás sétát tehet benne.

Innen szó szerint egy ugrás csak a somogyvámosi Krisna völgy!

Vissza a főoldalra (katalógus)

  a kastély
  a kastély
  a kastély
  a kastély
  a kastély
 a kastély
a kastély parkja
a kastély parkja

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Somogyvár, Nemzeti Emlékhely, a Bencés apátság romjai, SzG3


Somogyvár kb. 20 km-re van Fonyódtól délre, itt található a bencés apátság romja, amelynek bemutatására létrehozták ezt a látványosságot.
Már most mondom, késő ősztől kora tavaszig zárva van (ami engem azért nem állított meg, végig mentem a kerítés mentén és az a kilátó toronynál véget ért, így egy kicsit be tudtam menni).
Az interneten utána néztem a dolognak és az alábbiakban lehet összefoglalni:
a területen volt Koppány herceg vára és az apátság is több, mint 90 évvel ezelőtt épült. Elsősorban a Szent László által behívott francia bencés szerzeteseknek. Egyes szakértők szerint itt vetették papírra a Halotti beszédet is (legkorábbi írásos emlékünk). Az viszont egyértelmű, hogy a bemutatás módjával nagyon nem értenek egyet a hozzászólók: a helyreállított apátsági részlet egy modern tető alatt (Székesfehérváron már elbontottak egy ilyen modern tetőzetet). Magán a módszeren túl azt kifogásolják, hogy a felhasznált anyagok folyamatos karbantartást igényelnek, erre általában nincs pénz és rövidesen le fog rohadni az egész (ezt én foglaltam össze ilyen sommásan). Az látszik, hogy nagyon sok pénzt beleöltek, kérdéses, hogy milyen a látogatottsága akkor, amikor nyitva van, mert azért 20 km-re esik a Balatontól és nem igazán reklámozzák a meglétét (talán összesen egy táblát láttam az út mellét, az is eléggé semmit mondó volt). A kilátó egyébként jó ötlet, mert így felülről lehet szemügyre venni a templom romját, ami másképpen nem megvalósítható az átlagember részére (a drága repülés sokaknak nem elérhető). Szerintem egyszer meg lehet nézni, amíg le nem pusztul az egész (ne legyen igazam, meg a többieknek se!).

Innen szó szerint egy ugrás csak a somogyvámosi Krisna völgy!

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a fogadóépület I.
 a fogadóépület II.
 Szent László király szobra
 a kilátó
 a kilátó
 a kilátó
 a kilátó

a templom romja
 a helyreállított rész
a helyreállított rész

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Tihany, SzG3


Legalább 100 éve nem voltam Tihanyban, tegnap hivatalos úton erre jártam és útba ejtettem, hogy legalább egy részét meg tudjam tekinteni. Szerencsére a nyári nyüzsgésnek semmi jele nem volt (és parkolási díjat sem kellett fizetni), így nyugodtan lehetett nézelődni. Először a bencés apátsághoz mentem fel, innen nagyon szép kilátás van a Balaton felé. Az apátsággal szemben található a forrás-barlang és mellette az apátság fogadó épülete (magyarul a pénztár). Maga az apátság igen régi, 2005-ben ünnepelte 950 éves jubileumát. Az apátság mellet egy nagyon szépen kialakított sétány található. A forrásbarlang felett pedig egy kicsi, de szép park van, innen ráláthatunk a tihanyi Belső tóra is. Ha lemegyünk oda, a parkolótól kb. 100 m-re található egy stég, itt nyaranta csónakkölcsönző működik. Most nagyon nyugodt volt a tó, bár a partján valamit égettek, ez látszik a Forrás-barlang feletti parkból készített képen. A déli oldalra a kompon keresztül mentem vissza, ilyenkor semmi zsúfoltság nincs, összesen 6 autó kelt át akkor, amikor én is mentem. A tó vize tényleg tisztának látszik, viszont a szokásos sirálytömeg nem kísérte a kompot (a parton is viszonylag kevés madarat lehetett látni, ezek közül is főleg vadkacsák voltak). Persze Tihanynak vannak még egyéb látványosságai, de most ezek nem fértek bele az időmbe, pld.: 
- a Tihanyi Szabadtéri Múzeum (skanzen)
- Babamúzeum
- gejzír kúpok
- barátlakások (barlanglakások).
Ilyenkor télen tényleg szép Tihany és kellemes sétát lehet tenni jó időben.


Vissza a főoldalra (katalógus)

 a tihanyi apátság
  a tihanyi apátság

 a tihanyi apátság
  a tihanyi apátság

a fogadó épület (pénztár)
 a Forrás barlang
 a Forrás barlang
 kilátás a Balatonra az apátság mellől
 sétány az apátság mellett
 kilátás a Belső tóra
 a Belső tó
az apátság a Belső tó felől
a Belső tó
 a Belső tó
a tihanyi rév mólója
 a tihanyi rév
 a tihanyi rév
 a kompon
 a komphajó elhagyja a kikötőt
 a kompon
a Tihanyi félsziget látképe

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. november 13., szerda

Magyarország, Esztergom, SzG3


Sajnálatos módon Esztergom az utóbbi időben csak mint botrányok helyszíne kerül be a köztudatba, pedig többet érdemelne.
Mostanában elég sokat jártam erre, de ennek teljesen más oka volt, mint a városnézés. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik, amit most írni fogok, de a szlovákok a sok egyéb mellett úgy néz ki, hogy az élelmiszeriparban is szép lassan lehagynak (2013. november 13-i napilapi értesülés: a szlovák GDP egy főre kb 7500 Euró, nálunk 5200 Euró körül mozog). Arról nem is beszélve, hogy egy csomó dolgot nem lehet nálunk kapni, amit végképp nem értek. Ezek közül az egyik kedvencem a knédli, ott minden közértben van. De lehetne sorolni sok mindent. Vagyok olyan hülye, hogy ha jót akarok enni, akkor képes vagyok elmenni az alapanyagért az ésszerűség határán belül elég messzire (most, hogy egy évig az osztrák határ mellett dolgoztam, mint főépítésvezető, rengeteg osztrák alapanyagot is beszereztem főzéshez). Na de vissza Esztergomhoz. A sok mászkálás miatt sajnos csak át-át futottam a városon, de ez azért nem zavart, mert az érdekesebb látnivalókat már korábban megtekintettem.
Ezek közül a legfontosabbak:
- a Várhegyen található Bazilika és a Vár (és a vár múzeum).
- a Keresztény múzeum
- a Főszékesegyházi Kincstár 
- a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
- a Balassa Bálint Múzeum
- a Búvármúzeum
Nagyon szép a Duna part is, és itt legalább részben ki is lehet menni oda.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 Esztergom Párkány felől
 a Bazilika
 a Mária Valéria híd
 a Duna Esztergomnál
 Esztergom
a Duna Esztergomnál

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Siklós - Máriagyűd, SzG3


Ha Siklóst már megnéztük, akkor érdemes átugrani a községhez tartozó Máriagyűdre, megtekinteni a híres kegytemplomot, mely a Sarlós Boldogasszonynak van szentelve. Híres búcsújáró hely, évente 20 - 25 búcsút tartanak.
Története:
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok (keleti szláv törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el.
A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd,Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.
Itt vonult keresztül csapatával Moré Fülöp pécsi püspök a mohácsi csatába igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. 1687-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a harsányhegyi csatában. A templomot azonban előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.
A Mária szobor:
Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török hódoltság idején azonban eltűnt. Ma Eszéken látható. A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is.
A Mária jelenés: A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
A kegytemplom: Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.
A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei.
A kegytemplom plébánosa Csibi Imre.
2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.
(Wikipedia)

Vissza a főoldalra (katalógus)

 Siklós - Máriagyűd
 Siklós - Máriagyűd
Siklós - Máriagyűd

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Székesfehérvár, SzG3



Budapestről autópályán csak 60 km Székesfehérvár. Úgy látszik, ahogy elhagyjuk Budapestet, egyre rendezettebb városokat találunk. Ilyen város Székesfehérvár is. A belvárost szépen rendbe rakták, érdemes egy jó sétát tenni. Jó üzletek is vannak itt (itt is terjed a pláza építési divat, ez sajnos nem túl magas színvonalú, mármint építészetileg).
Története:
A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja.
A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.
István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.
A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.
1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.
A mohácsi csatát (1526) követően Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók csak néhány épületet emeltek, és sokat leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is. A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye.
A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül.
A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.
A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el.
A két háború között, a trianoni békeszerződés után viszont fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.
A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.
Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkertben találhatóak a román kori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.
(forrás: Wikipedia)


Vissza a főoldalra (katalógus)

 Székesfehérvár, a Püspöki palota
 Székesfehérvár
 Székesfehérvár - a nemzeti romkert
 Székesfehérvár
 Székesfehérvár
Székesfehérvár, bevásárló központ
adventi betlehem a belvárosban (2013)

Vissza a főoldalra (katalógus)