2013. november 11., hétfő

Magyarország, Budapest, a Szent István bazilika, SzG3



Úgy látszik, mostanában csak Budapest eddig be nem mutatott turisztikai helyinek ismertetésére van időm, sajnos ebben is csak lassan tudok haladni. 
A bazilika tényleges turisztikai célpont, egyrészt az igen jó elhelyezkedése, másrészt az impozáns építészeti volta miatt (sokaknak persze vallási okok miatt is). Pedig nem igazán mondhatja magát túl szerencsésnek, elég sok szerencsétlenség és kár is érte, pedig nem túl régi.
A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a '48/49-es forradalom közbejötte visszavetette az építkezést. A templom tényleges építése csak 1851-ben kezdődött meg. Neves építészek, tervezők vettek részt a megalkotásában, tervezője Hild József volt, a kivitelezéssel Ybl Miklóst bízták meg. Az első nagy probléma már az építése közben előjött, kivitelezési hiba miatt összedőlt a kupoladob. Végül 1905 nov. 09-én szentelték fel (eredetileg Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna, de az akkor zajló millennium ünnepségek kapcsán Szent István király oltalmába helyezték a templomot). 
A II. VH is nagy károkat okozott a tetőszerkezetben, teljesen újjá kellett építeni. 
1947-ben leégett a kupola, a javítására pénzt közadakozásból gyűjtötték össze. 
1982-ben ismét életveszélyessé vált az épület, akkor egy hatalmas vihar elsodorta a kupola lemezfedését. 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, ezt 2003-ban fejezték be.
1971 óta itt található a Szent Jobb végleges őrzési helye (Lásd még: Szent Jobb körmenet).
A bazilika folyamatosan fontos vallási események színtere. 1991-ben II. János Pál pápa meglátogatta a bazilikát Szent István király ünnepe alkalmából. 
A turizmust is szolgálja az itt található kincstár és a kupolán kialakított körpanorámás erkély is. A kupolába most már modern lifteken is fel lehet jutni.
A bazilika körüli teret is igen szépen helyre hozták, így az egészet figyelembe véve tényleg ajánlható mindenkinek a megtekintése.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Bazilika a Várból
 a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
 a Bazilika
a Bazilika

a Szent István tér
a Szent István tér

1. kiegészítés:
a minap ismét erre jártunk, aminek az volt az apropója, hogy vettünk egy nagyon jó minőségű 3D-s puzzlét a Bazilikáról és összeraktuk. Lili kérte, hogy nézzük meg, mert még Ő nem látta eddig. Vasárnap elmentünk és nagyon tetszett neki. Amikor kiderült, hogy a kupola körüli kilátóhoz is fel lehet menni, rögtön fel is akart menni (már korábban is torony mániás volt, ha valahol fel lehetett menni valahová, akkor Ő akart is felmenni). Itt lifttel lehet feljutni (két menetben). Az első kb. a kupolát tartó függőleges rész aljáig megy, itt egy kis kiállítás is van. Innen gyalog is fel lehet menni a kupoláig csigalépcsővel, aminek igen érdekes szerkezete van, mivel nem egy menetben megy fel, hanem eltolások vannak benne. Aki szédülős, az mennyen lifttel. Felérve jól látható egy ilyen kupola kettős szerkezete, amit alulról látunk az nem a tető is egyben. A kettős kupola között legalább 15-20 méter van. Kiérve a kupola körül futó erkélyre, fantasztikus kilátás nyílik a városra. Pld. olyan helyek is látszanak, amelyek máshonnan nem láthatóak, ilyen a Kincstár szecessziós tetőszerkezete. Mindenkinek ajánlom, nem drága, 2016-ban 500 Ft/fő volt. Lili nagyon élvezte!












          - kilátás a kupolából:

 a Belváros

 az Államkincstár tetőzete
a Parlament 
a Mátyás templom

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. szeptember 19., csütörtök

Magyarország, Budapest, az Operaház, SzG3



Valljuk be, az Operaház önmagában nem túl kiemelkedő turisztikai látványosság, mivel a legnagyobb értékeit: az opera és balett előadásokat, valamint a gyönyörű belső terét csak úgy nem lehet megnézni az utcáról beesve (utóbb kiderült, hogy a belső tereket lehet, lásd 1. kiegészítés, van óránkénti vezetés). Mivel azonban építészetileg is kiemelkedő alkotás, azért néhány szóval azért bemutatom az épületet. Már csak azért is, mert az épület a Belvárosban található, így könnyen elérhető (plusz a kis földalatti egyik megállója is itt található). A könnyű elérhetőség meg is látszott, a szép időben nagyon sok turista fényképezte az épületet (csak ne lenne a vele szemben álló volt Balettintézet elhanyagolt épülete, de az egy másik sztori). 
Az Operaház hazánk (jelenleg) egyetlen nagy társulattal működő opera és balett előadásokra szakosodott színháza. Maga az épület Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült. Az építése 1875-ben kezdődött és kilenc évig tartott. A gazdagon díszített belső terek kialakításában olyan személyiségek is részt vettek, mint Székely Bertalan, Than Mór és Lotz Károly. Érdekessége miatt megjegyzem, hogy a kor akkori szokásának megfelelően a királyi reprezentációt is figyelembe vették, készült itt királyi lépcső, királyi szalon, királyi páholy is.

Vissza a főoldalra (katalógus)

az Operaház
az Operaház
az Operaház
az Operaház
az Operaház
az Operaház
az Operaház

- 1 kiegészítés:

Minap (2016. 11.) elmentem az unokámmal megnézni az Operaház belsejét is. Nagyon tetszett neki, a végén kijelentette, hogy szeretne itt megnézni egy operát. Igazából csak egy dologról számolnék be (mivel a többi "csak" a nézőtér és a nézők részére szolgáló egyéb termek megtekintésére szolgált, ami ettől még persze szép volt). Ez a királyi páholy. Az idegenvezető először is megkért mindenkit, hogy ne üljön le a székekre, mert ez tilos. Utána elmondta, hogy még Sissy sem ülhetett le és még csak nem is használhatta a páholyt, ha nem volt ott a férje Ferenc József császár (Ő pedig csak egyszer volt az operában), így ő az egyik oldalpáholyban időzött, amikor operát nézett. Elmondta, hogy összesen egyszer tettek kivételt, amikor megengedték, hogy nem királyi személy használta a páholyt (és ült le) és ez a személy Madonna volt, az Evita forgatása alkalmával (egyes részeket itt forgattak). Ekkor igen sokan ingatni kezdték a fejüket és elkezdték suttogni, hogy mi van Orbán Ráchel és bandájával társaságával, aki itt pezsgőzött a svájci osztálytársaival és természetesen mindenki leült a székekre. Az látszott, hogy az idegenvezető egy kicsit merevebb lett, de volt annyi kulturáltság a csoportban, hogy nem hozták kellemetlen helyzetbe, mivel úgysem válaszolhatott volna rá (igazat mondva). Na ennyit erről. Maga a vezetés közel 50 perces és aki nem volt még az operában, annak szerintem érdemes legalább egyszer eljönnie.







 a királyi páholy


  a királyi páholy
  a királyi páholy
 a királyi páholy (a baloldali testőr páholy), Lili

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, SzG3



A Dohány utcai zsinagógától elsétáltam a Rumbach Sebestén utcai zsinagógáig, alig pár száz méter közöttük. Amint azt már említettem, a Dohány utcait nevezik "nagy" zsinagógának, míg ezt a "kis" zsinagógának. A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, a mór építészet stílusjegyeit felhasználva. Az épület a II. világháború után romos állapotba került, 1959 óta nem használják vallási célokra. Később a kupolája is beszakadt. A '80-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg, de miután csődbe ment, az Állami Vagyonügynökség tulajdonába került. 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség visszakapta, azóta látogatható. A belső terekből hiányoznak a tartozékok (gyakorlatilag teljesen üres). A tervek szerint itt egy, a Kárpát medence zsidóságát bemutató múzeum fog létesülni.

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

Vissza a főoldalra (katalógus)