Travels, SzG3

2013. június 26., szerda

Magyarország, Ikervár, Batthyány kastély, SzG3

Már többször átmentem ezen a községen, de csak most volt időm megnézni ezt a kastélyt. Ezzel sikerült az egyik legrondább kastélyt megnéznem, amit eddig láttam. Semmi kecs, semmi báj, olyan, mintha egyre kisebb dobozokat tettek volna egymásra és ezzel ki is merült a tervezés. Pedig igen neves személyek vettek részt a XVIII. században épült kastély 1847-es átépítésében: Ybl Miklós és Pollack Mihály. Igaz, a XIX. század végén ismét átalakították, eklektikus stílusban, lehet, hogy a korábbi átalakítások eltűntek, de ezzel együtt a kastély külseje szerintem katasztrofális.
Maga Ikervár 1789-től volt a Batthyány család tulajdona. Batthyány Lajos, az 1848-as miniszterelnök itt töltötte gyermekkorát. A szabadságharc leverése és a miniszterelnök kivégzése után a birtokot és a kastélyt is elkobozták. 1860-ban Batthyány Lajos apósa visszavásárolta a kastélyt és a birtokot a kincstártól, majd Batthyány Elemér nevére íratta, így visszakerült a család birtokába. A család 1913-ra annyira eladósodott, hogy a birtok a bajor hercegi család tulajdonába került (más források szerint a család eladta a Magyar Államnak). Az épület előbb hadigondozottak otthona volt, majd 1919-től hadiárvák intézete működött benne. 2001-ig gyermekotthon működött benne, jelenleg üresen áll. Tulajdonosa Törő Csaba, a Bajnai kormány volt gazdasági minisztere.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Ikervár, Batthyány kastély

Ikervár, Batthyány kastély, a kastélypark

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. május 16., csütörtök

Magyarország, Szentgotthárd, a Rába újjáépített duzzasztóműve, SzG3

Itt egy újabb alkalom a dühöngésre. Európai Uniós pénzből (jó sokból, az utolsó képnek feltett tábláról leolvasható, hogy mennyi) átépítették a szentgotthárdi Rába duzzasztót. Biztos meg volt a műszaki oka is, hogy ezt miért kellett megtenni, de a kitűzött fő cél az volt, hogy a Rába menti duzzasztó műveket átjárhatóvá kell tenni a turizmus (gyalogosok, kerékpárosok) számára. Ez szintén olvasható a táblán és igazából ezen ok miatt került be ide ez a beszámoló, mert alapvetően a helyi turizmust szolgálta volna. Jó? magyar szokás szerint csak a lényeg nem készült el, nem lehet átjárni a duzzasztó felett! Akinek van egy kis műszaki vénája, nagyjából meg tudja saccolni, hogy ennek a költsége - ráadásul nem közúti híd nagy teherbírással - biztosan az 1 % alatt van. Jómagam milliárdos beruházásokat vezénylek le, tehát valamit értek az ilyen dolgokhoz. Mi lesz ha az EU kijön egyszer ellenőrizni és nem látja az átjárhatóságot?
A másik: a szokásos vízi erőmű pártiságom. Látom, hogy a felduzzasztott Rába energiája dübörög lefelé és nem építettek egy kis erőművet ide. Az osztrákoknak már van konténeres vízi erőművük, biztosan lehetett volna valami megoldást találni, még hely is van rá. Jó, tudom, hogy ez jó sok pénzbe került volna, de ennél zöldebb energia nem nagyon van, ráadásul folyamatosan működhetne (egyébként a Rába magyar szakaszán lévő kis erőművek zöme osztrák tulajdonban van, nekik hozzák a hasznot és termelik az energiát!)

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Rába újjáépített duzzasztóműve

a tábla

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. március 13., szerda

Magyarország, Tés, szélmalmok, SzG3

A 8-as úttól északra található Tés, a Tési fennsíkon. A fennsík jelleg inkább a 8-as út felől érzékelhető, mivel ha már felmentünk rá, nem nagyon érzékelhető annak fennsík jellege ill. magassága. A fennsík jellege miatt eléggé széljárta hely, e miatt, illetve azért, mert itt megfelelő vízfolyások nem találhatóak vízi malmok építésére, alakult ki az, hogy itt szélmalmokat építettek. Eredetileg négy volt, de kettő maradt csak. Megközelíthetőségük eléggé érdekes, mert alapvetően a fő utcában (Táncsics utca) található kovácsműhely múzeumon keresztül lehet elérni, de az csak egy adott időpontban van nyitva, így aki ettől eltérő időpontban tud csak ide jönni, annak egy kicsit keresgélni kell a lehetőséget, ugyanis a malmok a házak mögötti szántókon találhatóak. A malmok mellett elmegy egy földút, erre a községből két helyen ki lehet jutni, így némi többlet gyaloglással legalábbis kívülről megtekinthetőek (nyilván, aki a kovácsműhelyen keresztül (belépő jegy) jön ide, annak ki is nyitják azokat). A szélmalmok egyébként kitűnő állapotban vannak, az egyik működő képes is. Holland típusúak, hatlapátos szélkerék hajtja. A tetőszerkezete elforgatható. Mivel Mo-n a szélmalom eléggé ritka, aki erre jár, azért nézze meg!

Vissza a főoldalra (katalógus)

szélmalom

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. március 6., szerda

Magyarország, Siklós - vár, SzG3

Sajnos Siklósról nem tudok sok jót elmondani. A vár kívülről látványos, de látványos a romlása is. Sürgősen tenni kellene valamit az illetékeseknek. Azt hallottam (2011), hogy idén befejeződik egy hatalmas rekonstrukció. Remélem így lesz!
Itt forgatták a Tenkes kapitánya c. sorozat sok jelenetét.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Siklós - vár

Vissza a főoldalra (katalógus)

Története:
A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni.
A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.
1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. 1543-ban Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint.
1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A II. világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.

(forrás: wikipedia)

Magyarország, Military Air Show at Kecskemét, SzG3

Most inkább egy eseményt mutatnék be, mint helyet (bár Kecskeméten van), az a kecskeméti nemzetközi légi parádé. Én minden évben itt voltam, szerintem még Európában is kiemelkedően jó katonai légi parádé. Szerintem azok is jól érezhetik itt magukat, akik közvetlenül nem érdeklődnek a katonai repülés iránt, mivel a bemutatók igen látványosak, elsősorban a kötelékrepülések (ezek közül is a Frecce Tricolori Olaszországból, Ők már a zsenialitás határát súrolják). Néhány kép ízelítőül (idén is (2009) lesz augusztus elején - keressétek meg az interneten).
Időközben megtaláltam a 2005-ös bemutatón "készített" néhány kis videómat, ezeket nagy nehezen összevágtam a YouTube-n. Sajnos erősen tükrözi az akkor elérhető színvonalat (fényképezőgéppel készült és még hang sincs hozzá, így kénytelen voltam némi zenét hozzátársítani).

A 2021-es bemutatóről lejjebb van beszámoló!

Military Air Show at Kecskemét, 2005

Vissza a főoldalra (katalógus)

Military Air Show at Kecskemét

1. kiegészítés:

2021-ben ismét elmentem az aktuális kecskeméti Nemzetközi Repülőnap-ra. Lehet megkövezni, de szerintem egyre gyengébb a felhozatal és a szervezés is.

Ami kiemelten nem tetszett (és ezekre már mások is panaszkodtak az interneten, tehát nem csak az én problémám volt). ezek az alábbiak:

1./ Az egész helyszín megtekintését erősen korlátozták (ebbe beleértve a fényképezési lehetőségeket is) a pályára való belátást. Sokkal nagyobb részek voltak teljesen lezárva, mint korábban, sok helyen ferde beton falak takarták a kilátást, a drótkerítés nagyon magas volt (nem lehetett normálisan felette elfényképezni), a szűk rácsok miatt vagy a rács maga látszott a fényképeken, vagy - videó készítése közben - a kamera elforgatása közben, miközben az ember követte a repülőket, folyamatosan megakadt, ez rendkívül zavaró volt. Ezek már csak azért sem voltak jó megoldások, mivel rengeteg esemény a földön tőrtént (pld, az összhaderőnemi bemutató, a gépek gurulása, stb). Ugyancsak nagyon zavaróak voltak a túl magas hangosítási oszlopok, ezek is folyamatosan bele kerültek a videókba

2./ A hangosítás: Na igen. Ez maga volt a katasztrófa. Még mindig nem értem, hogy a hangosítást tervezők nem ismerik a hang terjedésének fizikai tulajdonságait. Vagyis 333 m/sec-el terjed. Itt még a klasszikus pályaudvari visszhang esete is egy gyengye próbálkozás. Gyakorlatilag egy fehér zaj volt hallható. Talán a szélek környékén lehetett valamit érteni is a szövegből, mert onnan csak az egyik oldalról jött a hang.

3./ Az, hogy esetleg érthető volt a szöveg, nem biztos, hogy jó volt, mert Szulyó Zoltán műsorvezetése egyenesen katasztrófális volt. Egyszerűen nem ért a katonai eseményekhez. Azért mert valaki talán tud egyes sport eseményeket közvetíteni, egyáltalán nembiztos, hogy alkalmas ide. + az emberek a katonai gépek hangjára is kíváncsiak (hogyan repeszti a levegőt) és nem Szulyó Zoltán kiabálására, az amúgy is rossz hangosítás túl volt erősítve és ez elől alig volt menekülés.

4./ A statikus sor nagyon gyenge volt (az emberek zömmel azért jönnek ide, hogy vadász gépeket lássanak - lásd. a kilátás korlátozása a pálya felé, többek között).

5./ Ez nem biztos, hogy a szervezők hibája, de nagyon hiányzott a Frecce Tricolori.

Lehetne még a hibákat sorolni, de legyen ennyi elég.

Amúgy fotózás szempontjából az ég nagyon jó volt, ilyen szép felhőzetet ritkán lehet látni.

Most lássuk, hogy mit láttunk. Két videó összeállítást csináltam (most már jobb technikám van, mint korábban), egyet úgy általában, egyet pedig a Turkish Star-ról. Fényképeket is felteszek egy párat, az összes a Fotóalbumon keresztül megtekinthető.