Nemrég Gödöllőn jártam (2011. 06.) és ismét bele szaladtam valamibe, ami nem tetszett. Azon a héten kedden bemondták a TV-ben, hogy a Horthy féle bunker szerdától látogatható. Én pénteken jártam arra és eleve abba botlottam bele, hogy az egész kastély le volt zárva valami zártkörű rendezvény miatt (talán 10 ember lézengett ott) és "természetesen" a bunker sem volt nyitva. A biztonsági őr közölte velem, hogy a kastélyon sem mehetek át!, hanem keressek magamnak egy nyitott kaput valahol a park kerítésén és ott bemehetek megnézni a kastélyparkot, de a kastély éppen nem látogatható. Gondolhatjátok, hogy megörültem ennek. Maga a kastély parkja szép lett, látszik, hogy belefektettek, de összesen ennyi pozitívum maradt meg bennem!
A vasútállomáson a volt Királyi Várót szépen rendbe hozták, azonban ide sem lehetett bejutni: az ajtóra nem volt kiírva, hogy zárva, amikor bementem (ill. több más idegen is be akart menni), elég durván kiutasítottak onnan és arra, hogy miért nincs az kiírva, hogy zárva, hát nem igazán akartak válaszolni (ez most egy rendkívül finom megfogalmazás volt!).
A vasútállomáson a volt Királyi Várót szépen rendbe hozták, azonban ide sem lehetett bejutni: az ajtóra nem volt kiírva, hogy zárva, amikor bementem (ill. több más idegen is be akart menni), elég durván kiutasítottak onnan és arra, hogy miért nincs az kiírva, hogy zárva, hát nem igazán akartak válaszolni (ez most egy rendkívül finom megfogalmazás volt!).
Vissza a főoldalra (katalógus)
a Grassalkovich kastély
a Grassalkovich kastély
a Grassalkovich kastély
a Grassalkovich kastély
a Grassalkovich kastély
a Grassalkovich kastély
a Grassalkovich kastély
a Grassalkovich kastély
a kastélypark
a kastélypark
a Grassalkovich kastély
a kastélypark
a kastélypark
a kastélypark
a Grassalkovich kastély
a Grassalkovich kastély
a Királyi váró
a Királyi váró
a Királyi váró
a Művészetek Háza
!
!
Vissza a főoldalra (katalógus)
Most néhány szót a kastély történetéről:
A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával a kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.
A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek közt 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6.-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) az Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A II. világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében pedig szociális otthon működött.
A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.
A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark, amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a herceg mulatókertjének. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet 1751-ben Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal emeltetett. Ez tulajdonképpen egy fényképalbum. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok a számukra vesztes isaszegi csata után a katonák dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel.
(szöveg: Wikipedia)
A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával a kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.
A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek közt 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6.-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) az Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A II. világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében pedig szociális otthon működött.
A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.
A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark, amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a herceg mulatókertjének. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet 1751-ben Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal emeltetett. Ez tulajdonképpen egy fényképalbum. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok a számukra vesztes isaszegi csata után a katonák dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel.
(szöveg: Wikipedia)
