Travels, SzG3

2013. március 4., hétfő

Magyarország, Katalinpuszta (Szendehely): Gyadai tanösvény, SzG3

Végre egy olyan hely Mo-n, ahol nem azzal kell kezdeni a dolgot, hogy mi nem tetszett benne. Vác után a 2-es úton kell tovább menni Katalinpuszta-Szendehely-ig, pont a falu végénél, ahol emelkedni kezd a főút, van a tábla kitéve, hogy jobbra kell kanyarodni a parkolóhoz. Itt még kb. 500 m-t kell menni addig, itt sorompó zárja el az utat, és le kell tenni a kocsit. Az elkészült erdei iskola és játszótér annyira friss, hogy a játszóteret már lehet használni, de a múzeumba és az egyéb helyekre még nem lehet bemenni, mivel a végleges átadás-átvételi eljárás nem fejeződött be (ez a 2011 10 31-i állapot!). Van kilátó torony, ebben érdekes animációk a fák működéséről, egyéb jópofa bemutató módszerek (pld. a forgatható tárcsa, stb.). A patak túloldalán van egy kisebbeknek szóló, rövid tanösvény is, ami egy tó körül van kiépítve. Maga a fő tanösvény a patakkal párhuzamosan indul, ehhez előbb egy kapun keresztül fel kell sétálni a gyalogútig, majd balra fordulva követni a zöld T jelzést Az út összesen kb 5-6 km, tehát nem túl megerőltető, egy hétvégi délelőttre nagyon jó, ha nincs az embernek több ideje. Maga a tanösvény olyan szempontból nem egy nagy szám, hogy zömmel abból áll, hogy információs táblák vannak kihelyezve (bár a máshol látottaknál informálisabb, sok lényeges dolgot közölnek), de ami a lényeg, található az úton egy szép függőhíd (magyar viszonylatban elég nagynak számít), billenő fahíd, kiépített pihenőhely. Ami nagyon széppé tette a kirándulást, az a tökéletes idő, valamint az őszi színek voltak. Sütött a nap, szél semmi, kb 15-16 fok, tehát ideális kiránduló idő volt. Remélem a képek valamit visszaadnak ebből. 10-es skálán a túra nehézségét csak valahol 1,5 re lőném be, bárki könnyedén végigcsinálhatja. Hogy azért egy kicsit elégedetlen is legyek, azt az egyet azért nem értettem, hogy miért egyirányú a tanösvény: a tematika nem indokolja, nem olyan, mint pld a Szlovák Paradicsom, ahol a keskeny, létrás, kapaszkodós völgyek ezt indokolnák, az út elég széles, miért csak egy irányba lehet körbemenni? Ettől függetlenül: ajánlom!

az erdei iskola és a játszótér

Lili a játszótéren

Vissza a főoldalra (katalógus)

a bejárat

a bejárat előtt

az erdei iskola és a játszótér

a tanösvényen

a tanösvényen, í billegő híd

a tanösvényen

a tanösvényen, pihenő

a tanösvényen

a tanösvényen, a függőhíd

tanösvény a kicsiknek, információs tábla

tanösvény a kicsiknek, a tó

tanösvény a kicsiknek, az unokám: Lili

tanösvény a kicsiknek,

a bejárat előtt

tanösvény a kicsiknek

a bejárat előtt

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Jeli arborétum, SzG3

Most az egyik kedvenc helyemet mutatom be, ez a Jeli arborétum. A 8-as főúton Kámig kell eljutni, ott kell lekanyarodni az arborétum felé. Legszebb májusban és júniusban, ilyenkor virágoznak a rododendronok. Pazar színkavalkád. Érdemes a többi részt is megtekinteni, ezek is nagyon szépek.
A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásában Malonyán szerzett tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének záloga. A telepítéshez bősége növényanyaggal rendelkezett. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tuját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolya félék tömegét ültette el. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére.
Az egy évtizednyi munka, a megépített öthektárnyi csoda, továbbfejlődése Ambrózy-Migazzi István 1933- ban bekövetkezett korai halálával megszakadt.
A második világháború alatt és az azt követő zavaros időkben az arborétum nem gondozták. A telepített növényeket a honos akácos, borókás, seprűzanótos, nyíres foltok a teljes megsemmisüléssel fenyegették. 1953-ban a kertet védetté nyilvánították, majd pár év múlva a növény kateszter készült amely a grófi hagyatékból csupán 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajtát talált.
A hatvanas évek erdészpolitikája szerencsére változást hozott a haldokló kert életébe. Az egzóták telepítése Ambrózy nyomdokain haladva újraindult és az eredeti állapotok irányába haladt. Az arborétum többi részén kísérleti célú telepítések történtek. Tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán, hazánk földrajzi szélességével és domborzatával megegyező területinek erdőtársulásait.
A hetvenes évektől neves erdészek és botanikusok egész sora dolgozott az arborétum fejlesztésén, melynek eredményeképpen napjainkra a fenyőfélék száma meghaladja az ötvenet. A nyírgyűjtemény 39 különböző fajtáján kívül számos lombos fafaj örökzöld és lombhullató cserje is fellelhető. Megtalálható még a lágyszárú hagymás, hagymagumós és gyöktörzses növények 100-nál több faja is. Sétautak esőházak épültek, padok és útbaigazító táblák kerültek kihelyezésre. A Jeli Arborétum területe 107 hektárra növekedett. A kertépítő munkák napjainkban is folytatódnak.
A legtöbb látogatót a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. Május és június hónapokban a kert virágruhába öltözik. A nagy mennyiségű virág, változatos színeivel és bódító illatával ejti ámulatba a látogatókat. A Vasi Hegyhát gyöngyszemét a tavaszi virágzás tette Európán is túljutó hírűvé.
(szöveg: http://vasihegyhat.celodin.hu/jeliarboretum.htm)
1. kiegészítés:
2018-ban ismét ellátogattunk ide. A korábbi időszakokhoz képest újabb fejlesztések is történtek. Megépítették a kilátót, valamint egy bemutató részt építettek ki a gyengén látók részére (Braille írásos táblákkal). Egy dolog nem tetszett: korábban júniusban voltunk itt, akkorra ugyan néhány rododendron már levirágzott, de nagyon szép volt az arborétum. Most május 10-én voltunk itt és a rododendronok jó része már elvirágzott (főleg a sárga színűek). Valószínűleg a korán jött meleg miatt, de a virágzás ütemét a honlapon jelezni kellene, nehogy a látogatókat csalódás érje (mi is 210 km-t vezettünk idáig). Bár az is lehet, hogy csak én nem láttam az aktuális virágzási állapot leírását. Azért szép volt, de lehet, hogy 1-2 héttel korábban még jobb lett volna.

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Jeli arborétum, a bejárat

Jeli arborétum

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. február 20., szerda

Magyarország, Ivánc, Sigray kastély, SzG3

Most egy kisebb kastélyt és annak parkját látogatjuk meg, az az ivánci Sigray kastély. Az persze így nem igaz, hogy a kastélyt meglátogatjuk, mert ott egy (szerintem) szociális otthon működik. Pedig igen szép a kastély kitettsége, ahogy a Rába hídon átmegyünk, néhány km után egy enyhe emelkedővel elhagyjuk a Rába síkságot, felérünk egy nem túl magas, fennsíkszerű magaslatra (ez egyébként jellemző az Őrségre, a terület sík, és mélyebb völgyek szabdalják, és a zöme a területnek a fennsíkhoz tartozik).
Sajnos a kastély történelméről nem sokat tudtam meg: a legutolsó tulajdonos gróf Sigray Antal Mária Fülöp Lajos volt (a Mária nem véletlen elírás volt!). A birtokán angol telivéreket tenyésztett. Mindig is királypárti volt, IV. Károly sikertelen puccsa után kegyvesztett lett és az ellenzék sorait erősítette.Magyarország 1944-es német megszállásakor letartoztatták és Mauthausenbe szállították. Az itt szerzett betegségéből már nem gyógyult ki, bár előbb Svájcba, majd az USÁ-ba emigrált, hamarosan meghalt (1947).
Viszont ha valaki megkéri a portást, akkor be lehet menni a parkba egy jót sétálni, nagyon szép. Remélem, hogy nem csak téli képeket tudok bemutatni és egy naposabb, zöldebb időpontba is el tudok majd ide látogatni.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Sigray kastély, kastélypark

Sigray kastély

Sigray kastély, kastélypark

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Szombathely, Saághy István Erdészeti Információs Központ, SzG3

Szombathelyről nagyon nehéz új témát találni, de most sikerült. Ez az Erdészeti Információs Központ.
Igazából ez egy egyveleg, mivel az erdészetnek is vannak itt hivatalos helyiségei, de végül is egy nyitott hely, amely látogatható.
Az arborétum DNY-i csücskéhez csatlakozik, de soha sem volt annak része. Ha jól tudom a terület eredeti neve Méheskert volt. Itt volt megtalálható a Saághy féle faiskola is. A terület 2007-ben került az Erdőgazdaság tulajdonába. Ekkor kezdődött meg a terület rendbetétele (korábban nagyon elhanyagolt volt!) és egy szép modern épületet is felhúztak a központban. Itt konferenciaterem, kis vadászati bemutató hely is található. Maga a park olyan, mint egy kis arborétum, ami persze ilyenkor télen nem annyira látszott. A parkban bemutató tanösvények futnak, valamint szétszórva mászókák is vannak, így a kisebbek is élvezhetik az itteni látogatást. Szerintem kisgyermekeseknek ideális, szép hely, gondolom egészséges levegővel, fákkal, játékokkal, még egy kis tóval is. Fontos: az egész évben, minden napon nyitva van!

Vissza a főoldalra (katalógus)