2014. augusztus 25., hétfő

Magyarország, Komárom, SzG3


Tulajdonképpen az az érdekes Komáromban, hogy igazából nem is Komáromban járunk, hanem Új-Szőnyben. Az igazi Komárom a szlovák oldalon található, városházástól, belvárosostól (Komárno - Révkomárom). A mi Komáromunk csak 1896 óta viseli a nevet, mikor akkor egyesült a Duna túlpartján lévő várossal. Szőnnyel pedig 1977-ben. Miután 1945 után odaát ragadt Komárom, a maradék nem vette vissza az eredeti nevét, Komárom maradt továbbra is.
Ez az oldal inkább egy mezővároshoz hasonlít, bár a főút mellett azért található néhány panel ház is. De amint ezeket elhagyjuk, csak családi házak találhatóak. Meg az erődök, lévén ezek miatt jönnek ide az emberek, de ezt a témát már korábban kitárgyaltam. Mi van még? A hídról lejövő főutca szóra sem érdemes, pont olyan mint más bevásárló utca, némi vidékies felhanggal. Ami viszont szép (talán idéntől, mert a Panoramio-n még a feltúrás látható), az a Szabadság tér. Nagyon szépen megcsinálták, valahogy esztétikailag is összejött a dolog (szerintem). A tér két oldalán a Polgármesteri Hivatal és a Petőfi Sándor általános iskola épületei találhatóak. Az iskoláról először azt hittem, hogy egy palota, de kiderült, hogy nem. A Polgármesteri Iroda a pompás architektúráján kívül a színével is kitűnik, elég ritkán alkalmazzák. A külseje tökéletesen rendbe lett hozva (belül nem voltam). Innen két sarokra található a horgász tó, ami azért ritkaság egy városon belül. Szépen körbe lehet járni, a partján vadkacsák szunyálnak (ilyet meg csak Puchbergben láttam eddig), a tóban több sziget (nem lehet bemenni oda) és szép nádasok vannak. Nyugalmas csendes hely.
Található még Komáromban egy Jókai mellszobor is, de az "igazi" a túlsó oldalon van, ez egész alakos, lévén Jókai Komáromban (Révkomárom - Komárno) született, de ez akkor a túlparti várost jelentette.
Ha megnéztük az erődöket, akkor esetleg érdemes egy sétát még itt a belvárosban tenni. Ha a régi 1-en elindulunk Tata felé, akkor nemsokára Szőnyben lehetünk (ami Komárom csatolt területe), ott található a Solymosy-Gyürky kastély, erről is írtam korábban.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
  a horgász tó
 a Petőfi Sándor általános iskola
 a Petőfi Sándor általános iskola
 a Polgármesteri Hivatal
a Szabadság tér
 a Polgármesteri Hivatal
 a Polgármesteri Hivatal
a Szabadság tér

Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. augusztus 11., hétfő

Magyarország, Nadap, a Szintezési Ősjegy, SzG3


Nadap a Velencei tó ÉK-i csücskétől nem messze található. itt is igaz, már sokszor elmentem a közelében, de csak most volt időm megtekinteni, pedig már korábban is megtehettem volna, már csak geodéziai végzettségem miatt is (még szigorlatoztam is belőle). A megközelíthetősége egy kicsit furcsa, mert amikor a faluban le kell térni a főútról balra (itt szerencsére tábla mutatja az irányt), a keskeny, igaz szilárd burkolatú útról nehezen tételezi fel, hogy megy valahová. Ugyanis szinte a kerteken megy keresztül, közvetlenül a házak mellett, alig egy autónyi széles. Ráadásul a leágazás után van egy Y elágazás, itt viszont nem jelöli semmi az irányt. lehet, hogy nem véletlen, mivel az út egy hurkot ír le és mindkét irányból óda lehet jutni. Ennyit a megközelíthetőségről.
Most némi kis történelem. Minden ország alapvető érdeke, hogy területéről pontos adatokkal rendelkezzen. Az egyik lényegi jellemző a magassági adatok halmaza. Még hadászati jelentősége is van annak (a gazdaságin túl), hogy egy adott terep pont milyen magas, mekkorák a lejtésviszonyok, hol tudok átkelni egy hegységen egy hadsereggel, stb. Az Osztrák - magyar Monarchiában első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873–1913 között végezte el. Az alap a trieszti Molo Sartorio mércéjén az Adriai tenger középvízszintje volt. Az innen mért magasságokat hívtuk Adria feletti magasságnak. Ekkor a Monarchiában több szintezési alappontot létesítettek, ebből jelenleg egy esik hazánk területére, konkrétan Nadapra. Ezek a szintezési jegyek az ősjegyek. Általában olyan helyekre esett a választás, amelyek geológiailag stabilak, nálunk ez a Velencei hegység, ez a legstabilabb hely Mo-n. 1949 után újabb mérések történtek hazánkban és további hat alappontot létesítettek. 1960-ban rendelték el, hogy a szocialista országok térjenek át a balti magasságra amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint (adriai). Ekkor a már meglévő alapszinthez létesítettek egy balti alapszintet is itt. Az új magasságokat a terveken mBf-el jelöltük (méter Balti felett). Hogy tovább bonyolódjon a helyzet (vagy egyszerűsödjön), 1994-ben elkezdték létrehozni az egységes európai rendszert, ez a UELN-95, melynek a magassági alapja (az egységes alapszint felülete) az amszterdami vízmagasságmérő nullpontja. Ez mintegy 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál. Az erre történő átállás folyamatban van. Ha mindenki átáll, akkor nem lehet probléma abból, hogy pld. határ csatlakozásnál épül egy híd és a két eltérő magassági rendszer miatt a híd kb 15 cm szinteltéréssel érkezik el a folyóközepére a két oldal felől. Már ha nem egyeztettek előtte, hogy melyik rendszert használják a tervezéskor, de már sokszor láttunk úgy félreértést, hogy mindenki a saját rendszerét evidensnek tartotta és fel sem merült benne, hogy a másiknak talán más rendszere van (nem politikai!!!).

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a szintezési Ősjegy
 a szintezési Ősjegy melletti szikla
  a szintezési Ősjegy
  a szintezési Ősjegy
  a szintezési Ősjegy információs táblája
a szintezési Ősjegy melletti szikla

Vissza a főoldalra (katalógus)