2013. szeptember 19., csütörtök

Magyarország, Budapest, az Operaház, SzG3



Valljuk be, az Operaház önmagában nem túl kiemelkedő turisztikai látványosság, mivel a legnagyobb értékeit: az opera és balett előadásokat, valamint a gyönyörű belső terét csak úgy nem lehet megnézni az utcáról beesve (utóbb kiderült, hogy a belső tereket lehet, lásd 1. kiegészítés, van óránkénti vezetés). Mivel azonban építészetileg is kiemelkedő alkotás, azért néhány szóval azért bemutatom az épületet. Már csak azért is, mert az épület a Belvárosban található, így könnyen elérhető (plusz a kis földalatti egyik megállója is itt található). A könnyű elérhetőség meg is látszott, a szép időben nagyon sok turista fényképezte az épületet (csak ne lenne a vele szemben álló volt Balettintézet elhanyagolt épülete, de az egy másik sztori). 
Az Operaház hazánk (jelenleg) egyetlen nagy társulattal működő opera és balett előadásokra szakosodott színháza. Maga az épület Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült. Az építése 1875-ben kezdődött és kilenc évig tartott. A gazdagon díszített belső terek kialakításában olyan személyiségek is részt vettek, mint Székely Bertalan, Than Mór és Lotz Károly. Érdekessége miatt megjegyzem, hogy a kor akkori szokásának megfelelően a királyi reprezentációt is figyelembe vették, készült itt királyi lépcső, királyi szalon, királyi páholy is.

Vissza a főoldalra (katalógus)

az Operaház
az Operaház
az Operaház
az Operaház
az Operaház
az Operaház
az Operaház

- 1 kiegészítés:

Minap (2016. 11.) elmentem az unokámmal megnézni az Operaház belsejét is. Nagyon tetszett neki, a végén kijelentette, hogy szeretne itt megnézni egy operát. Igazából csak egy dologról számolnék be (mivel a többi "csak" a nézőtér és a nézők részére szolgáló egyéb termek megtekintésére szolgált, ami ettől még persze szép volt). Ez a királyi páholy. Az idegenvezető először is megkért mindenkit, hogy ne üljön le a székekre, mert ez tilos. Utána elmondta, hogy még Sissy sem ülhetett le és még csak nem is használhatta a páholyt, ha nem volt ott a férje Ferenc József császár (Ő pedig csak egyszer volt az operában), így ő az egyik oldalpáholyban időzött, amikor operát nézett. Elmondta, hogy összesen egyszer tettek kivételt, amikor megengedték, hogy nem királyi személy használta a páholyt (és ült le) és ez a személy Madonna volt, az Evita forgatása alkalmával (egyes részeket itt forgattak). Ekkor igen sokan ingatni kezdték a fejüket és elkezdték suttogni, hogy mi van Orbán Ráchel és bandájával társaságával, aki itt pezsgőzött a svájci osztálytársaival és természetesen mindenki leült a székekre. Az látszott, hogy az idegenvezető egy kicsit merevebb lett, de volt annyi kulturáltság a csoportban, hogy nem hozták kellemetlen helyzetbe, mivel úgysem válaszolhatott volna rá (igazat mondva). Na ennyit erről. Maga a vezetés közel 50 perces és aki nem volt még az operában, annak szerintem érdemes legalább egyszer eljönnie.







 a királyi páholy


  a királyi páholy
  a királyi páholy
 a királyi páholy (a baloldali testőr páholy), Lili

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, SzG3



A Dohány utcai zsinagógától elsétáltam a Rumbach Sebestén utcai zsinagógáig, alig pár száz méter közöttük. Amint azt már említettem, a Dohány utcait nevezik "nagy" zsinagógának, míg ezt a "kis" zsinagógának. A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, a mór építészet stílusjegyeit felhasználva. Az épület a II. világháború után romos állapotba került, 1959 óta nem használják vallási célokra. Később a kupolája is beszakadt. A '80-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg, de miután csődbe ment, az Állami Vagyonügynökség tulajdonába került. 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség visszakapta, azóta látogatható. A belső terekből hiányoznak a tartozékok (gyakorlatilag teljesen üres). A tervek szerint itt egy, a Kárpát medence zsidóságát bemutató múzeum fog létesülni.

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Budapest, a Dohány utcai (nagy) zsinagóga, SzG3



Eddig akár hányszor erre jöttem, mindig rossz volt az idő, most végre tudtam szép képeket készíteni erről a zsinagógáról. Korábban már voltam itt koncerteken, így most csak a külső részeket fényképeztem le. 
A zsinagóga a szakrális alapfunkciója mellett még temető és kiállító hely is egyben. A temetőről el kell mondani, hogy egyedülálló, hogy egy zsinagóga területén található, mivel a zsidó szokások szerint a temetőket nem helyezik a zsinagógák mellé. Itt a II. VH okozta körülmények miatt történt ezzel ellenkezően (itt volt a zsidó gettó is) és a sírok bolygatásának tilalma még ennél is erősebb, így később nem került a sírok áthelyezésére. Viszont a temető nem nyilvános hely, oda csak a családtagok mehetnek be. A kert mellett van a Holokauszt emlékpark, az itt található és szomorú fűzet imitáló alkotást Varga Imre tervezte. Maga a zsinagóga mór stílusban épült. A zsinagógát 1859-ben avatták fel. A zsinagóga a neológ zsidóság temploma és mint ilyen, Európában a legnagyobb. A konzervatívabb zsidók temploma a Rumbach Sebestyén utcában található.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
 a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
a Dohány utcai (nagy) zsinagóga
a Dohány utcai (nagy) zsinagóga

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. szeptember 17., kedd

Magyarország, Budapest, a Gozsdu udvar, SzG3



Nemrég hivatalos ügyben a Belvárosban voltam, és megnéztem néhány helyet hogy mostanában miként néznek ki? Ezek egyike a Gozsdu udvar. Egy időben elég sokat szerepelt a médiákban, mivel valami jogi vita volt, ha jól tudom, Gozsdu Manó örököseivel. Ugyanis ez a háztömbsor (nevezzük így) az Ő alapítványa révén jött létre az 1900-as évek elején. Amúgy az egész egy nagy sematikus épületsor, tulajdonképpen semmi szép nincs rajta. Sokáig szellemépületként "funkcionált", mígnem 1999-ben magán befektetőknek el nem adták. Ez sem ment simán, mivel itt is többszöri tulajdonos váltás történt. Állítólag az épületek nagy része még most is lakatlan, de legalább a passzázssort lehet használni. "A Gozsdu-udvar összesen 60 000 m² beépített terület foglal magába, és az épületegyüttes földszintjén a 200 méter hosszú sétány körül 12 000 m² kereskedelmi területtel rendelkezik. Az épületegyüttes áll 7 régi, eredeti épületből (számozásuk I-től VII-ig), melyek 6 udvart fognak közre (A-tól F-ig), valamint egy új épületből, amely a IV-hez dilatációs réssel csatlakozva a Holló utcáig ér, illetve a Holló utca 6-tal acélszerkezetű gyaloghídon kapcsolódik össze". (Wikipedia).
A passzázs soron rengeteg kávézó, étterem található. Már nappal is nagy a tömeg (hiszen a Deák tér és a kis kőrút igen közel van), de állítólag egy egy hétvégi napon százezer ember is megfordulhat itt (ezt egy biztonsági ember mondta). Miután a passzázs az egyik oldalon bele csatlakozik a Király utcába, szerves részét alkotja a már korábban elkészült "etető" negyednek. Ha itt valaki éhen hal, magára vessen.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
 a Gozsdu udvar
a Gozsdu udvar

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. szeptember 12., csütörtök

Magyarország, Pázmánd, hidrokvarcit sziklák, SzG3



Aki ismer engem, tudja, hogy a sziklák, mint természeti jelenségek, az egyik kedvenceim közé tartoznak. Ez egy sziklás hely, még ha a kiterjedését nézve nem is túl nagy, de legalább van. Mondjuk én a mészkősziklákat szeretem a legjobban, de itt hidrokvarcit kristályos kőzetek alkotta sziklákat lehet találni. Azt sokan tudják, hogy a Velencei hegység (ez így a hivatalos, de még dombságnak is alig mondható) alapvetően gránitból, tehát egy igen szilárd kőzetből épül fel. Ezért található itt hazánk magassági alappontja is, mivel a tektonikus mozgások is itt a legminimálisabbak. A Pázmánd határában található sziklák könnyen elérhetőek az M7 autópálya felől, pont a legjobb helyen van egy kijárat. Még a falu autópálya felőli végénél le kell tenni a kocsit és toronyiránt el kell indulni a sziklák felé. Kb. 100 m-t kell telkek mellett menni, ekkor érünk be a sziklák közé. Innen balra fordul az út a bemegy a sziklák közé. Ez azért kellemes, mert nem igazán emlékszem olyan helyre Mo-n, ahol sziklák között vezetne a turista út, talán a Rám szakadék egy kis szakaszán. Sajnos ez sem tart túl sokáig, talán 150-200 m hosszan, de az legalább elég érdekes. Ha felértünk a dombtetőre, ott három keresztet találunk, némelyik talapzata már el kezdett omladozni. A dombtetőről körpanorámát élvezhetünk.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák, kilátás a dombtetőről
Pázmánd, a három kereszt
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák
Pázmánd, hidrokvarcit sziklák

Vissza a főoldalra (katalógus)