Aki Budapestre ellátogat, az nagy valószínűséggel megnézi a Hősök terét (a térburkolat minőségét leszámítva úgy rendben van az egész).
A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.
1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet, egy panteont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 király - 9 magyar és 5 Habsburg uralkodó - szobra állt az emlékműben.
A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.
A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. Azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, mikor elhelyezték a térre a Hősök emlékkövét (akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre nézve tiszteleghettünk hőseink előtt.
A teret 1932-ben nevezték el Hősök terének.
A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje benyomódott.
A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrát cserélték le: I. Ferdinánd helyet Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki.
A téren látható szobrok:
középen: a Millenniumi Emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.
bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovaskocsija.
jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén a Háborúval szemben pedig a Béke lovaskocsija áll.
A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái).
(Szöveg: wikipedia)
a Hősök tere
a Hősök tere
a Hősök tere
a Hősök tere, a Műcsarnok
a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum
a Hősök tere
Gripenek a Hősök tere felett
